Üdv. Megint egy kicsit lesújtó hírekkel jelentkezem, mostanában kevés olyan dolog jelentkezik az életemben, ami huzamosabb időre ki bírna lendíteni a masszívan tartó "mi a fenét kezdjek az életemmel?"- attitűdömből. De először is lássuk az egyetemi felvételi eredményeimet, hadd…

...Hát én. Sajnos ez a szóvicc se dobta fel a napom - hiába, már úgy szerda óta élem a téli depimet - és igen, idejöttem, hgoy kiírjam valamelyest, és könnyítsek a lelkemen, mert nem állapot, hogy sírógörcs kerülget, és én mégse (s)írok. (És készüljetek fel egy igen…

Sütött a nap, még azt is tudnám mondani, hogy egész meleg volt, októberhez képest, tiszta volt az ég egész nap - az én kedvem meg mégis a bányászbéka valaga alatt ténfereg... Miért is...?  Kezdődött reggel, azzal, hogy normális esetben kilenckor kellett volna kelnem, hogy…

Néha nem tudok kiigazodni fateromon. Olyan jól ment idáig a druidás dolgozat - igen, végre sikerült elkezdenem xD - erre hív fater, és a telefonbeszélgetés után az idáig szépen szárnyaló hangulatom lezuhan a bányászbéka popója alá... -.-" És hogy miért...? Ó,…

Csak mert néha az is kell... Meg mert néha felbasszák az agyam... A helyzet az, hgoy néha totálisan fingom sincs, mit várnak tőlem az őseim. Egyszer azt mondják, hogy jólvan kislányom, hagyd csak, majd én megcsinálom a mosogatást, majd én kiteregetek. Máskor meg elvárják, hogy én…

Eredetileg mesélni akartam arról, hogy milyen volt az osztálykarácsony, hogy emnynire élveztem, mennyire imádtam, és hogy miért nem maradtunk még egy hétig, de amikor hazajöttem, pontosabban ősök is hazaértek, és basztattak, elment a kedvem tőle. Elnézést kérek mindenkitől.…