Nem menekültök, ugyanis épp felcsaptam zenei misszionáriusnak, és mint hivatásos próféta, kötelességemnek érzem, hogy kiműveljem szerény mennyiségű olvasóközönségemet Tom Waits általam kedvelt munkásságával. Úgyhogy mindenki dőljön hátra és élvezze. ^^
Mindenek előtt itt a Singapore az 1985-ös Rain Dogs albumról - és csak azért kezdem ezzel, mert ez volt az első szám, amit hallottam tőle, s amivel a Don Quijote-nket kezdtük még tavaly áprilisban a bemutatón. Azóta csak hálás tudok lenni a Tanárnőnek, hogy egyáltalán megismertetett vele. x3
Ez pedig a Bad As Me (Bad As Me, 2011), és ennél a számnál sikerült végérvényesen belezúgnom az úriember hangjába - s lehet, hogy első hallásra nem fog mindenkinek tetszeni, sőt. Kicsit furcsa ez a rekedtes, kissé hörgős hang és a stílus, de azt nem mondhatja senki, hogy ilyenből volna még egy. Mert ez azt hiszem, utánozhatatlan. XD
Wrong Side of the Road - Blue Valentine, 1978. Ezt azért, mert a napokban - három-négy nappal ezelőtt? - kezdtem randalírozni újfent TeCsőn, hogy végre ne csak Vocaloidokat töltsek le orrba szájba, hanem emberi hangot is halljak - az utaiktéken kívül xD - és akkor akadtam rá erre, és úgy... szíven csapott a szöveg, mert baromira nyomorult hangulatban voltam épp akkor... És segített túllendülni rajta. XD
Heartattack and Vine, az 1980-as hasoncímű albumról. Ez is az előző számhoz tartozó keresés eredménye, és én nem tudom, hogy ez a pasas hány tucat doboz cigarettát szív el naponta ezért a hangért, de abba ne hagyja, még ha tüdőrákban is fog meghalni! XD (Amúgy már bőven túl van a hatvanon, asszem nagypapám lehetne, mint az AC/DC-tagok. =D)
How's It Gonna End - Real Gone, 2004. Hogy kicsit visszafogjuk magunkat - és mert a szám első felében minden mondatnál eszembe jutott Nabokov Lolitája... A második felében már kevésbé... XD Aki olvasta, kérem, jelezze, ugye nem vagyok barom, tényleg van némi áthallás?! XD (S amúgy az első vidi, amihez végre ilyen típusú szöveget találtam. XD)
Little Drop of Poison, a 2006-os Orphans: Brawlers, Brawlers & Bastards háromcédés limitált kiadású gyűjteménybből - és az End of Violence c. filmből, meg a Shrek 2-ből. XD Úgyhogy igen, azért ismerős. =)
Tango Till They're Sore - Rain Dogs, 1985. Mert imádom a zongoraszólamot. (Persze az egész számot, de a zongora tetszik belőle a leginkább. xD)
Sea of Love. A korábban bemutatott Orphans albumról - és a Sea of Love című 1989-es thrillerből, melyben nem más játszik, mint Al Pacino - meg kéne nézni azt a filmet... *.* (Egyébként, ennél a számnál estem bele újból Waitsbe, ha netán tán felmerült volna egyáltalán, hogy enyhüljön a rajongásom... xD)
Lullaby, a 2004-es Blood Money albumról. Általában annyira nem jöttek be Waits lassabb/szerelmesebb/szomorúbb számai, de ezt hallgatva majdnem elsírtam magam.
Szintén a Blood Money albumról. S ugyanaz érvényes erre is, mint az előzőre.
We're All Mad Here, az Alice albumról (2002). Hogy mutassak néhány creepy számot is, s ez az a vonulat, ami már a Singapore stílusában és szövegében is megfogott. x3 (Asszem, ha horrorfilmhez keresnék betétdalt, ez feltétlenül bekerülne a Soundtrack-listára. xD)
Cemetery Polka, a Rain Dogs albumról, s ez is a creepy mivolta miatt került ide. XD (Bár ez nem is creepy, inkább... groteszk. xD)
Just the Right Bullets, a The Black Rider albumról (1993). Attól félek, hogy annyi zenét pakolok fel, hogy senki nem fogja hallgatni őket... XD Már most 13-nál tartok, úgyhogy asszem most leállok a bűvös számunknál, és azt mondom, hogy a maradékot - ami hat szám xD - majd legközelebb teszem fel. (És addig lehet kerítek még egy számot, hogy kijöjjön a bűvös hetes. XD)
De most búcsúzom, remélem, mindenki élvezte a kis zenei kitekintést - és bár nem célom zene-blogot alakítani ebből a kis drága felületből, de azt hiszem, ez óhatatlanul is hozzá tartozik az érdeklődési körömhöz. És ha valami jó, akkor hadd terjedjen, ugyebár. (Tadeshi meg megmarad vátesznek. xD)
De ebbe a posztba ennyi most elég, amúgy is már kaptatok két outfitet, most egy valag zenét, és nekem még mosogatnom kell. XD
Adieu! ^^
