Mert tegnap volt egy ilyen is, és ha már volt, hát megemlékezek róla, amúgy is valamivel le kell nyugtatnom magam... xD

(A nyugtatás azért kell, mert holnap fél négyre - illetve fél háromra - megyek kisérettségizni emelt törire... 16 tétel, ma átnyálaztam az összeset, de én tudom, hogy a Prekapitalista Angliát, vagy az Első és második ipari forradalmat, vagy a Nemzetiségi problémák a reformkorbant, vagy esetleg a Korai kereszténységet a Római császárkorban, netalán a Reformáció-ellenreformációt, vagy a Magyar gazdaság alakulása a 14-16. századbant fogom húzni. Pont. Más alternatíva nincsen.)

Node, lényegre térve, tegnap Kishivel mentünk Streetfashion Dayre a Gólembe, és volt alkalmam felvenni Kishi fehér patácskáját - valamint rádöbbenni, hogy jé, nekem bőven elég a 24-es méret cipőből, nem kell a 24,5-es xD - és miután kiviteleztem, hogy ne törjem ki benne a lábam, el is tipegtünk a helyszínre. (Kishi azt a csodaszép fekete OP-t viselte, aminek én a szoknya-változatába estem bele még tavaly Halloween-meeten. xD Én meg mentem egy fekete csipkefelsőben, fekete harisnyában, és a kis home-made, fehér szoknyácskámban - a "Tizennégyes" fantázianevet viselő drágában. Ha azt mondom, ennyi méter csipke van rajta, megkapom az "Őrült" címkét végleg? XD)

Tökéletesen pontosan kettőre megérkeztünk, Hinánál vettünk jegyet - 500 pénzért, s azt le lehetett fogyasztani akármire - és miután Kishi segített felszenvednem a Racheltől kapott kalapkámat is, szétnéztünk a kipakolt árukon - mert ha már "utcadivat-nap", akkor volt kirakodóvásár is. xD Belezúgtam egy vörös-fekete fűzőbe, és bár ránézésre meg kellett volna mondanom, hogy kicsi, elvittem próbálni, és bebizonyosodott, hogy tényleg az. xD Majd ezt követően lecsaptam egy fekete alapon rózsaszín rózsás szoknyára, ami egyszerűen annyira édes volt, hogy muszáj volt elvinnem próbálni... Aztán amikor tökéletesen passzolt rám derékban, végleg meggyőztem magam arról, hogy ez a drága hazajön velem.

Először is lealkudtam 1800-ról 1500-re, majd hazaindulásig le se vettem. xD (Az a helyzet, hogy tök fölösleges bármit is megfogadnom, mielőtt elmegyek valahová - azon túl, hogy induláskor kijelentettem, hogy maximum egy tízest vagyok hajlandó elkölteni, és azt is csak és kizárólag fehér/fekete RHS-re. Másra nem. Ehhez képest richig hazajött velem a szoknya, és a későbben kipakolt fehér RHS - mert bizony, érkezett egy olyan xD - csak azért nem jött velem 5000-ért, mert nagy volt. Úgy meg, hogy konkrétan az ujjam befér a sarkam és a cipő sarka közé, nincs értelme cipőt venni. xD Az még nagyon vastag harisnyával sem orvosolható távolság, sajna... xD Talán a sors keze volt, jelezve, hogy kíméljem a pénztárcámat.)

Aztán nézelődtünk még sokat, csorgattuk a nyálunkat - én személy szerint kívántam, hogy valaki nagyon gyorsan vigye el azt az RHS-t, mert ha az eladója hazaviszi, én fogok hisztizni helyette; és mint megtudtam később, az a csaj vette meg, akivel hazafelé mentem a Blaháig xD - beszélgettünk Hinával az ajtóban - ott volt levegő xD - aztán lementünk inni valamit, de még előtte elkezdődött a tombola. És némi idegeskedés és csalódott "ooooh" meg "aaaa" sóhajt követően végre kihúzták az én számomat - 29 volt, ha jól rémlik - és nyertem egy skótkockás masnit. x3 (Ideje lenne végre beszerezni a skótkockás BL-álomruhát, egyre több az égi jel... xD)

Aztán végre ténylegesen eljutottunk oda, hogy igyunk valamit, aztán figyelemmel kísértünk egy rövid kis aukciót - volt szépséges ing, ami 100 forintért ment el, volt behatározhatatlan színű BTSSB-fejdísz, ami 800-ért, ami a Baby normál áraihoz képest nem semmi! O.o Aztán elkezdtünk beszélgetni két debreceni csajszival, újfent találtam egy lelki társat - csak kár, hogy 200 km-rel odább lakik. xD

Aztán Nana berakta az egyébként későbbre tervezett filmet - Kamikaze Girls - aminek nem vártuk meg a végét, mert hétre kellett hazaérnem, s nem volt kedvem összetűzésbe kerülni a hazatérési időpont nehezményezése okából faterommal, mert múlt héten kicsit kibukott a nyolc helyett éjféli érkezésemen... xD (Bár igazából annyira nem is hatott meg a film, hogy nehezen szakadjak el tőle...)

Igyekeztünk gyorsan összecihelődni Kishivel és Hinával - jó szokásomhoz híven hajtottam a népet... xD - de még egy utolsó ruhapróba belefért a dologba - én addig belezúgtam egy csajszi ékszerszettjébe, majd az egész outfitjébe (újabb lelki társ xD) s aztán hosszas búcsúzkodás után elindultunk. És mikor már két utcát lesétáltunk, akkor kapott Hina észbe, hogy ottfelejtette a kabátját. xD Úgyhogy ő rohant vissza, Kishi megvárta, én gyorsan lekaptam Kishi cipőjét, és visszavettem a sajátomat, majd rohantam haza - és szívtam a fogam az Örsön, hogy megint késni fogok negyed órát, és meg fognak otthon ölni.

Ilyenkor áldom a sorsot, hogy őseim pont azon az estén mentek el valahova, így amikor én hét helyett negyed nyolckor befutottam, senki nem volt otthon, hál' a jó égnek. (Legalább volt időm elrejteni a szoknyát fater elől. xD)

Nos, úgy összességében olyan érzésem volt, mintha lolimeet lett volna, csak akárki úgy dönthetett, hogy belibbenhet rá. (Odafele menet Kishivel tanakodtunk, hogy ha ez egy amolyan nagyobb meetnek/connak nevezhető rendezvény, akkor hogy a pokolba fogunk beférni annyian a Gólembe - minek után megtudtam, hogy vagy 120-an jelezték, hogy jönnének, és további 90-páran, hogy talán. Ehhez képest max. ötvenen ha voltunk, sokan el is mentek korán, szóval kényelmesen elfértünk. ^^)

Jól esett a tegnap, be kell, hogy valljam - kellett már az idegrendszeremnek valami pozitívum (akár egy új szoknya képében isXD) - csak azt bánom, hogy a mai Aniwe-conra már nem tudtam elmenni, mert görnyedtem a töritételeim felett... -.-" De nem baj, szerdán túlesek az emelt magyaromon is - kihúzom az Intertextualitást vagy a Területi nyelvváltozatokat, illetve a Tartuffe-t, vagy Mikszáth: Jó palócok kötetelemzését, esetleg Jókai: Az aranyember mítosz- és motívumhasználatát, de még akár Arany János Őszikék korszaka is jöhet - de ha nekem Petőfi költői szerepeiről kell beszélnem, fejbe lövöm magam... -.-"

Szóval, túlesem ezen a borzadályon szerdáig, és utána csütörtökön osztálytánc próba után elmegyek és elverem a maradék pénzemet. (Egy tízest félretettem bakancsra. Két éve rimánkodok egyért, végre, az augusztusi fizetésemből telik rá. xD A rózsaszín parókát pedig karácsonyra~ A skótkockás álomruha mellé. xD)

No, szóval, így áll a helyzet, kedves Olvasóm - ha túl leszek ezen a borzadályon, fogok feltenni érdemi dolgokat is. (Két hónapja dolgozom a "nem dobandó" regényötletem első fejezetén, ha szeptember végére nem lesz kész, akkor soha. xD)

Ennyit rólam.

Adieu!