Vagyis Boldog Karácsonyt! ^^ Remélem, mindenkinek van a gépén japán nyelvi karakterkészlet. xD) Node, most jöjjék a nagy beszámoló, ami eme szép két (inkább másfél) nap alatt történt. ^^

Először is, hozzánk 24-én reggel jött a Jézuska. (Öcsi miatt. XD Mert az alapkoncepció az volt, hogy ha öcsi reggel felkel, akkor az első, amit meglát, az a fa legyen, és alatta az ajándékok. xD Ergo, miután öcs kb. este tíz körül lefeküdt végre, még 23-án, akkor egységes erővel felcibálták ősim a műfenyőt, és velem együtt feldíszítettük, miközben Évi csomagolta az ajándékokat. xD)

Ezt látva egy kicsit pánikba estem, hogy úristen, hogy fogom én kicsempészni így ősök és öcsi ajándékát, de végülis az történt, hogy fél egyig tartottam magamban a lelket, mire ősök méltóztattak végre elaludni, és miután egyenletes horkolást hallottamkintről, felkaptam az ajándékokat, kiosontam, és elrejtettem. ^^ (Veszélyes amúgy a kis lakás. Ha abban a szobában, ami egyben funkcionál nappaliként, hálóként, konyhaként, étkezőként és oda rakjuk be a karácsonyfát, akkor a gyerek nehezen tud csendben kilopózni este. xD)

Node, akkor az ajándékok: Évinek vettem egy szép fülbevalót. ^^ Eredetileg egy nagy, fehér körlapalapút akartam, de amikor Fru rávágta, hogy úgy néz ki, mint a sületlen rákszirom, visszaraktam, és levettem a másikat. xD Öcsinek egy pandamacit vettem - mert már annyi macija van, de pandája még nincs. xD Apám meg mivel közölte, hogy egy fillért se merészeljek rá költeni, nem is tettem. Helyette szívtam egy sort, mire le tudtam tölteni Ákos új albumát, A katona imáját. (Elsősorban azért kellett letölteni, mert fater szerint nem költhetek rá pénzt. Másodsorban meg mert négyezerbe fájt volna az eredeti album, megláttam, mondom ezeknek elment az eszük. XD)

Szóval fél óra volt, mire találtam megfelelő torrentet. Újabb negyed óra, mire le tudtam szedni és telepíteni a BitTorrentet. Újabb fél óra, mire lejött. (Bár, viszonylag gyorsan jött, meg is lepődtem rajta. xD) Aztán ismét fél óra, mire találtam üres CD-t, és a Nero szíveskedett kiírni. xD (Meg egy kicsit ideges voltam, mert amikor legutóbb akartam CD-t írni, a Nero közölte, hogy bocs, de nem. Szóval, marha morci lettem volna, ha ezúttal is kiírja. xD)

De sikerült, és kurva jó lett. x3 A macit és a CD-t amúgy a fa alá, Évi fülbijét meg a fára rejtettem. ^w^

Aztán reggel háromnegyed nyolckor berobbant öcsém a szobámba, hogy ,,Tünde, gyere gyorsan, jött hozzánk a Jézuska!" Reakcióm: ,,...Jól van, szuper, hagyj aludni..." xD De faterék lecibálták rólam a takarót, szóval kénytelen voltam kimenni. xD De még totál kómásan is felvijjogtam, amikor megkaptam az ajándékomat: fényképezőőőőőő! x3 (Egész nap azzal kattintgattam, mint egy idióta. xD Komoly - 12 megapixeles, 5-szörös optikai zoom van rajta, makrózik, filmet és hangot is felvesz, külön opcionálisan be lehet állítani rajta a fényerősségtől kezdve a fény típusán át az érzékenységig mindent, és aaaaj, annyira imádom! x3 Samsung ES28 a márkája és típusa egyébként, egy szép ezüst drágaság. ^w^ És kaptam hozzá tokot is, meg volt egy 2 gigás memóriakártyám, még a hajdani MP4-emből (igen, Clarissa bemondta az unalmast... *szipp*) és azzal 553 képet tudok elsütni. ^^ (Belegondolva, hogy Franciaországban, egy hét alatt is 375 képet kattoltam el, és bőven elég volt, akkor most... Háááá... *_* xD)

Aztán, miután egész nap az én édesemet bűvöltem és fotózgattam, mint a hülyegyerek - Shin lesz az édesem neve ^^ - fél délben taliztam Adrival, átadtam neki is a karácsonyi ajándékát - VK-s nyaklánc - én is megkaptam az enyémet - széphátlapú franciakártypakli x3 - dumáltunk egy kicsit, aztán mentem haza, tovább játszadozni Shinnel.

Öt körül kész lett a karácsonyi vacsi - Évi kitett magáért: sütőtökkrémleves - amit csak ő szeret xD - pácolt hal - amit én szeretek x3 - csülök - amit fater szeret XD - hozzá krumplipüré és rizs, válszthatón. x3 Egyébként, a készülődések közben kijött a pocok a szobájából, a délutáni csicsikálás után, és ott szorongatta a pandamacit. *_* Amit tőlem kapott! (Meg Évi azt mondta, hgoy ugyebár azt látta meg először a fa alatt, mert hgoy az nem volt becsomagolva, és nekiesett, és úgy szorongatta, hogy csak na. xD) (Ekkor akkorát dobbant az én pici szívecském... <3 Ricsit szeretem megajándékozni, mert ő még pici, és olyan szinten kimutatja, hogy tetszik neki valami, hogy... hogy azon az ember kénytelen meghatódni. És annyira őszinte, és annyira... Hjaaa, úgy szeretnék én is újra gyerek lenni... xD)

Aztán vacsi után lementünk nagyiékhoz karácsonyozni. ^^ Kaptam egy kazal könyvet: Fejős Éva: A mexikói - vééégre! x3 - Rejtő Jenő: Pokol a hegyek között - kjáááá! x3 imádom Rejtő Jenőt! x3 - és még kettőt, amit vegyes érzelmekkel fogadtam. Az egyik a Salinger Richárd: Omyno c. könyve. Egyébként, el akartam olvasni. Érdekel a téma, és nem gondoltam volna, hogy megkapom, csak amikor úgy láttam a hátán, hogy ,,spirituális utazásra visz" egy kicsit elgondolkodtam. xD A másik meg egy Halak csillagjegy-elemzéses könyv. Szeretem az ilyeneket, egyébként, de hülyeségnek tartom. xD (Igen, kicsit ellentmondásos, de... Nem tudom jobban kifejezni, vicces dolog ilyeneket olvasgatni, és azt nézni, hogy mi mennyire igaz rám, de a realisztikusabb énem teljes mértékben hülyeségnek tartja ezt az egész humbugot. xD)

Szóval, yeah. <3 (Ami egy kicsit szíven ütött, az az, hogy rajtahagyták az árcédulát. Jó, oké, elfelejtették, örültek, hogy egyáltalán találtak valamit, de... Bazki, öt perc lett volna lekaparni azt a cetlit... -.-" Én az összes boltban vett ajándékról leszedtem az árcetlit, más ezt miért nem teszi meg? Lehet, hogy csak nekem magasak az elvárásaim, de hogy őszinte legyek, kurvára el tudja rontani az ember kedvét, amikor látja, mennyit költött rá az illető. Engem hidegen hagy, mennyibe került az ajándékom, nem azt akarom nézni, hogy mennyivel volt leértékelve az eredetihez képest, és... Áááá...)

A másik meg, hogy ennyit akptam összesen, mert hogy nem udtak nekem venni semmit, mert nem voltam hajlandó elmenni velük nézelődni - és hol a meglepetés...? - meg hogy oké, akkor megkapod azt a pénzt, amit rád szántunk volna. (Egyébként, nagyi közölte, hogy húszezret méltóztatik rámszánni, ebből kilencezer volt a csizmám, és oké, akkor a maradék tizenegyezer az enyém lehet. Örültem neki, király, minden, legalább tényleg olyan cuccot vehetek magamnak, ami tetszik. Erre közlik, hogy ,,de velünk kell megvenned." Bazmeg... Konkrétan itt majdnem kiszaladt a számon. Úgy őszintén beleogndolva, hogyha most szünetben sincs időm semmire, mert ide-oda rohangáltam mint a mérgezett egér, akkor szeirntük majd ezután lesz időm elemnni velük? Vagy hogyha én épp ráérek, akkor ők nem érnek rá. -.-" 

Lehet, hogy hálátlannak tűnök, de... Vagy vegyenek ajándékot, és akkor vagy örülök neki, vagy nem, vagy bízzák rám a pénzt, hogy vegyek magamnak. De az, hogy azt mondják, van X forintom elkölteni, de nem adják oda, az... Áááá... >.<* Engem frusztrál. De tudom, mit fogok venni belőle: először is elviszem megjavíttatni az órámat végre - 3500 pénz - és beszerzem a Rémségek Cirkuszát. A saját, eddig maradt kétezer pénzemből meg lövetek magamnak még egy fülbevalót - vagy kettőt... Karácsonyi ajándék, magamtól magamnak. xD

Egyébként még azért vagyok marha morci, mert egy A4-es nagyságú listát írtam arról, mit szeretnék karácsonyra, és nem átallottam az orruk alá tolni, hogy ,,ezt-meg-ezt-meg-azt szeretném, lehet választani, rátok van bízva, de ezeknek nagyon örülnék." A Fejős Éva kötet volt egyedül a listán, amit meg is kaptam - meg Shin, de ő az ősöktől voltXD - Rejtő Jenőért meg nem haragszom, lévén őt imádom. xD De... Volt rajta még vagy hat könyv, aminek örültem volna! És nem beszerezhetetlenek, mert kb. húsz százalékos leértékeléssel láttam Libriben legutóbb azt a könyvet... -.-" [És akkor a Lacroix - Absynthe parfümöt meg se említem, mert az lett volna még a piciny, romlott szívecském vágya. És annyira megörültem, amikor az Avon újságban kb. a feléért láttam meg hírdetve, és mutattam is nénikémnek, hogy úgyis rendel az Avontól, és karácsonyra esetleg... Oké, ennyiben maradtunk, két nap múlva mondják, hogy Árkádban nézték, nem volt, tehát nem kapok. Köszi.] Tanulság: A listán fel kell tüntetni az adott elem részletes leírását [volt már, hogy arra hivatkoztak, hogy nem ismerték fel, mert csak a címét tudták... esetleg egy eladó...?], értékét és fellelhetőségi helyét. XD)

No, mindegy. Szép volt, jó volt, ittam egy pohár pezsgőt is velük, aztán felmentünk, és öcsi le is támadott, hogy rakjam össze a LEGO-s tűzoltóautóját. (Bazmeg kettő. xD) De miért én?! XD Ott van hozzá az összerakó-képsor, annyira nem bonyolult, az ősök miért nem tudják megcsinálni?! XD Mindegy, fél óra alatt csak összeraktam - közben meg fegyelmeztem öcsit, hogy vagy nyugton marad a seggén, vagy nem rakom össze. xD

De végülis sikerült. ^w^ Ügyes vagyok? XD Nnna, ez volt 24-e, szép volt, jó volt, kellemes volt. ^^ És egyfolytában mondogatták, hogy hívjam már fel anyai nagyanyámékat, és kívánjak nekik boldog karácsonyt... -.-" Jó, megtettem, és mondtam is, hogy ,,sok dolgunk van, rohangálunk össze-vissza, valószínűleg idén kihagyjuk a közös vacsit, elnézést." (Tudom, tudom, nem szép dolog megboldogult édesanyám szüleit csak így lerázni - egyébként, ha én nem hívom őket, eszükbe se jutok... De egy kicsit képmutatásnak tartom, hogy egész évben feléjük se nézek, aztán karácsonykor beállítunk, hogy ,,na, hali, hogy vagytok?" Ez szerintem pofátlanság, és nem értek egyet azzal, hogy ,,illik meglátogatni, legalább karácsonykor." Meg egyébként sincs kedvem hetedjére is végighallgatni nagyapám monologizálását a tanulás fontosságáról...)

Beáékat is hívtam, (anyu húga), vala ellenben megbeszéltük, hogy elvileg kedden átmegyek hozzájuk. (És azt hiszem, most mindenki egyet fog érteni azzal, hogy egy gonosz, számító rohadék vagyok, de Bea ált. nem enged üres kézzel távozni. XD Viszont ezt nem érzem képmutatásnak... Beával tudok beszélgetni - a tanuláson kívül másról is... - unokabratyóval is kb. tavaly dumáltam utoljára, és lehet, beüzemeli a vízipipát csak az én kedvemért, és Beának van miből adnia.)

No, hát igen. Kitárgyalva a rokoni kapcsolataimat, áttérek a mára. xD Ma csak fél tízkor keltettek - most is úgy éreztem magam, mint egy félhulla, mert megint hajnali egyig fent voltam,és írtam a balladát - már csak három versszak és kész! XD - de aztán amikor megjött Kamilla nagyi - Évi anyukája - ismét ajándékoztunk. ^^ És meglepődtem, mert nem a szokásos nagy, hasábalakú dobozt kaptam a kezembe, hanem egy könyvre hajazó csomagot. (A szokásost azért írom, mert Kamilla nagyitól mindig porcelánbabát kapok.) És mivel szenvedélyes babagyűjtő vagyok, a karácsonyi nagytakarítás alkalmából át is rendeztem a babás polcomat, hogy még egy drágaság elférjen majd - erre tessék. xD De kinyitottam a csomagot, és egy denevéres koporsóból kinyúló, hosszúkarmos két került velem szembe. Na hát ez meg...?

Kinyitom a könyvet, első oldalra ez van írva: VÁMPÍR-napló. Továbblapozom, nézem, kurva jó grafikákkal, üres oldalak... Hogy ezt én írhatom? Óóó!  Majd amikor mondják, hogy ,,meglátták, és egyből azt mondták, hogy ez tetszeni fog nekem, meg pont olyan, mint én." Nézem a borítót és kérdem: ,,Miért, nekem is ekkora fekete karmaim vannak, és reggelente hasonlóan fenyegetően ébredek fel?" XD Mire rávágták, hogy igen. X'D (Meg úgyis mindenkinek szívom a vérét... xD Hát... xD Mostantól naplót fogok vezetni róla. XD)

Amúgy, valószínűleg öcsinek fogok rémtörténeteket belevésni. ^^ Amúgy is kavarognak a fejemben néha vámpíros rémsztorik, és most kaptam jó felületet a megírásukra. xD (Meg amúgy is, rá akarom szoktatni az öcsémet is a rémmesékre. xD Úgy is mindenki ezt mondja, hogy nagyon hasonlítunk egymásra, még így, 13 évnyi korkülönbséggel is... Nem tudom, ez az agyi szintemre akart volna lekicsinylítő megjegyzés lenni...? XD)

Nos, eddig ez történt ma. ^^ Meg megmutogattam Kamilla nagyinak a nyaralásos képeket, és a franciaországi tanulmáyniutunkat a sulival. ^^

Éééés... Azt hiszem, most már megyek, tényleg. Hosszú lett a bejegyzés. xD Bye-bye! ^^