Rég írtam, de most jelt adok magamról, és kifejtem, hogy miért kell nekem meccseznem a druidákkal - nem önszántamból, elhihetitek... - és hogy hogy haladok a kutatásban. ^^ (A vége az lesz, hogy magamra kapok egy fehér, földig érő zsákruhát, kimegyek a Stonehenge-hez és nekiállok szertartásokat végezni meg fohászokat mormolni a Tuatha Dé Dannan isteneihez, valamint le fogok állni trécselni a tündérkékkel, mint Igirisu. xD)

No szóval, miért is ásom bele magam ennyire a kelta mitológia rejtelmeibe és e népcsoprt vallásának rejtélyes képviselőinek feladatköreibe? Nem, tényleg nem azért, mert ennyire megszállottan kutatnék a kelta kultúra után - kétségkívül meg akarok tanulni írül, és valóban gyönyörűnek tartom az ír szigeten élő kelták kézműves produktumait, - hanem azért, mert drágalátos osztályfőnököm zárófeladatnak adta meg, hogy leszünk szívesek választani egy vallást - lehetőleg olyanokat, mint kereszténység különböző ágai, zsidó vallás, iszlám, buddhizmus, hinduizmus, taoizmus és egyéb vallások, amikoről tanultunk NEM szerepelnek az elképzelhető érdeklődési körök listáin - és arról írjunk egy kétoldalas esszét, amiben kitárgyaljuk ama vallás lényegét.

Igen, idáig szép és jó, mert azért van egy pár vallás a világon, amikről egy harmincké fős osztály úgy tudna írni, hogy senkinek sem lesz ugyanaz. A gond ott kezdődik, hogy amiket én terveztem (1. shintoizmus, 2. haiti vuduizmus) szépen elhalászták előlem. (Tanulság: elsőként fel kell mászni osztályhonlapra, és bevésni, hogy én EZT fogom csinálni, stipi-stopi.) Szóval, kicsit meg lettem fejelve, mert ugyan arra számítottam, hogy a shintoizmust kábé mindenki el fogja lőni - hárman is arra stoppoltak, vicces, mi? XD - úgyhogy inkább úgy készültem, hogy vuduizmus.

Tök jó, Kishitől kölcsön is kaptam Kéri Andrástól A Vudu-t, ami cefetüljól összehozta, hogy mit érdemes tudni erről a vallásról, és hogy miket csinálnak bizonyos szertartásokon - némelyiken nagyot néztem, és azok elolvasása után már annyira nem is hatottak olyan brutálisnak a druidák véres áldozati szertartásai - és amúgy is, ha a Woodoo Witch-et akarom folytatni valahogy, akkor nem árt tudni egyet s mást, nem? 

Node, nemrég felmásztam osztályhonlapra, és meglestem, hogy nem-e stoppolta le valaki a vuduizmust - gondoltam, hogy senkinek nem fog eszébe jutni, és hogy milyen király témám lesz. Aha, persze. Levi ellőtte előlem. xD Igen, ez volt az a pillanat, amikor lázas gondolkodásba kezdtem, asszem még 21-én, hogy szűzmária, most mi lesz, úristen, nincs témám, és egy hét múlva iskola, le kell adni, de téma nélkül elég nehéz lesz.

Gyorsan körbenéztem a könyvespolcomon, hogy nincs-e valami használható ötlet témaként - hamarjában felmerült bennem a III. Birodalom korabeli okkultizmus, amit kábé ugyanazzal a sebességgel vetettem el, mint ahogy felötlött, ezen kívül még jött egy krisnás fellángolás, amit szintúgy elvetettem, mert annyira nem hozott lángba a téma... - és miután átpásztáztam a környezetemet valami használható ötlet után, szomorúan vettem észre, hogy konkrétan semmilyen épkézláb ötletet nem sikerült tízperc agyalással előhoznom...

Egen kellemetlen... xD Eztán leheveredetem az ágyamra, bámultam a plafont, hogy hátha majd megszáll az ihlet, jön az isteni sugallat... És képzeljétek, jött. XD A vicc az egészben, hogy pont huszadikán jött szóba egy csomószor a "druida" kifejezés - asszem Fru mesélt az egyik Kész Átverés epizódból, hogy felhívtak valakit azzal, hogy ,,Gratulálunk! Ön a szerencsés nyertesünk, aki hamarosan részt vehet egy druida szertartáson!" És innentől kezdve elhatároztuk még a tüzijáték előtt, hogy lemegyünk a kőfejtős kilátóhoz, lemászunk a gödörbe és megkeressük a druidákat. XD (Fokozzam még azzal, hogy Esty lett a Palladin, Zsófi az Amazon - vagy Assasin...? Sztem inkább amazon -, Fru a Snorlex - az a pokemon, mindenki emlékszik rá, ugye? XD - én pedig a Sötételf? xD [Ennél bizarrabb fantasy-felállást se láttam még, az biztos... xD] És a felállás megbeszélése után lemásztunk megkeresni a druidákat. xD)

(Druidákat am sajna nem találtunk, de egy barátságos kis husky lent volt szintúgy, és jó két utcán át követett minket, miután úgy döntöttünk, hogy inkább nem kockáztatjuk meg az összetűzést egy kóbor kutyussal, ha esetleg úgy döntene, hogy ez az ő felségterülete, és mi betolakodók vagyunk... [Ahhoz képest, hgoy palladin, amazon és drow is votl a csapatunkban, elég gáz, hogy egy kutyától megfélemlítve menekülőre fogtuk a druidák megtalálása, célunk elérése előtt. xD])

Megint eltértem... Khm, szóval, öt perc elmélkedés után villámként hasított belém a felismerés: A Druidák! Hát persze, hisz a keltáknak is volt vallása, amiről nem tanultunk (!), tehát eleget tesz annak a kritériumnak, miszerint nem órán tanult vallás, és hát amúgy is valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva vonzódom az ír dolgokhoz - noha kelták nem csak Írország területén éltek - milyen jó lenne már a druidákról, druidizmusról írni, meg amúgy is, tök érdekes dolgokat írt róluk jópár kortárs alkotó! 

(A "tök érdekes dolgok" jelző alatt azokra a felvillanásnyi dolgokra gondolok, amiket más irodalmi művekben olvastam: Anne Rice: A Kárhozottak királynője, Marius élettörténetére kitérve, ott volt szó a keltákról, főként a szerintem egyik lebrutálisabb áldozati szertartásukról, valamint Darren Shan: Démonvilág sorozatának negyedik kötete, az Áldozat, amelyik konkrétan az V. századi Ír-szigeten játszódik, és a két főszerpelője egy papnő és egy druida. És hogy őszinte legyek, az a kötet teljes egészében mutatja be a kereszténység átvevésének küszöbén álló kelta törzseket, vallásukat, és harcukat a fomoriakkal szemben - igaz a fomoriakkal folytatott küzdelem sokkal de sokkal korábban volt, de annyiban igaz, hogy a fomorikat az ír mitológia és a regény is démonszerű, nem evilági lényeknek tekinti [pedig eredetilg csak egy másik népcsoport voltak, dehát a mítoszok már csak ilyenek.] És akkor az Asterix és Obelix-ről már ne is beszéljünk, amiben ugye az az ősszakállú druida-mágus kever a két hősünknek mindenféle bájitalt. =D)

Jelenleg pedig, így 25-én már ott tartok, hogy kölcsönkaptam Frutól James MacKillop: Kelta mítoszok és legendák c. könyvét (az egyik legjobban használható anyag eddig...) valamint tegnap elbattyogtam A központi Szabó Ervin könyvtárba, és kipecáztam négy könyvet, ami a keltákkal/druidákkal foglalkozik. Arthur Cotterell: Képes mitológiai enciklopédia, szinúgy jó és hsznos, mert érthető szócikkeken belül ki lehet keresni xyz isten/uralkodó/egyéb jelenség nevét és össze lehet egyeztetni a ,,kortársaival". Egy bajom van vele, hogy a druidákról konkrétumokat nem említ, pedig azért lehetne róluk külön könyvet is írni... De kibajó képek vannak benne. x3 Aztán Proinsias MacCana: Kelta mitológia, ami szintúgy hasznos volt bizonyos szempontból... Ha mást nem azért, mert szintúgy király képek vannak benne. xD

Sajna a másik két könyvvel nem volt ekkora szerencsém: Philip Carr-Gomm: A druidák ligetében ugyan druidizmussal foglalkozik, de nagyon rámegy a XX. században élt, Ross Nichols névre hallgató újdruida és druidarendvezető életrajzára, és nem annyira az "ősi", hanem inkább az ő általuk kreált tanításokat sorolja fel benne - és gyanúsan sokszor beszél egyiptomi, hindi és egyéb vallású istenekről...

Aztán ott van még Chászár Imre: A druida örökség című kötete is, ami lehetne használható is, mert egész érdekes mondatok vannak benne elszórva, csak az a gáz, hogy a fejezeteken belül 90%-ban teljesen másról ír... xD (Mint pölö az egyik fejezetben a druidák és a kelta mitológián belüli Nap-kultuszról lehetne szó, helyette elkezd két oldalon keresztül rizsázni a Naprendszer felépítéséről... xD)

Szóval és tettel, ötből három könyvet tudok nevezni hasznosnak, de a témában már elég mélyre leástam magam. xD (Akartam még szerezni egy tetszetős című kötetet is, ami ráadásul a HÉV-megálló melletti Sashalmi Könyvtárban lelhető fel (vagyis egy köpésre kábé xD), Deanne J. Conway: Kelta mágia c. kötete, ami szerintem tényleg hasznos lehetett volna. Gond: 23-án járt le, és 24-én sehol nem volt a könyv. xD (Remélem jól megkopasztják az illetőt, aki késve hozta vissza a könyvét... -.-" [Hiú ábránd, de na. xD Tessék időre visszavinni a könyveket. xD Bár, ezek szerint, mivel másik hat könyvtárban szintúgy ki volt kölcsönözve, elég érdekes darab lehet... El akarom olvasniiiiii!])

Amúgy, vicces, hogy itt már mióta szövegelek a druidákról, de az esszémet képtelen vagyok írni - megvan a cím és a források. xD Egyszerűen... Nem tudom, hogy kéne kezdenem... Hogyha nekiállok rizsázni a kelta mitológiáról, nem fogok beleférni két oldalba, pedig a kelta mitológia, és már pusztán a kialakulása is meghelehetősen érdekfeszítő - főként az, hogy az isteneiknek alig maradt fent neve, és a régészei állítások szerint iszonyatosan kevés az írásos anyag, mégis egész szép sztorikat tudtak leírni - A Kelta Mítoszok és Legendák-ban pölö röpke 200 oldalnyit...

Szóval, eléggé ellentmondásos a téma... (Az is vicces, hogy amíg MacKillop kijelenti, hogy a Stonhenge-nek semmi köze nincs a druidákhoz, mert jóval a kelta népek érkezése előtt emelték, addig Ross Nichols életrajzában lazán megmondják, hogy még a vak is látja, hogy a Stonehenge druida szertartások maradványa. xD Na most ezek után mit írjak?! XD)

Hjaaa... Istenkém, csak egy jó kezdés kéne, és utána már simán le tudnék gépelni két odlalt a druidákról, de nem tudom, hogy kezdjem! Lehet, hogy indítok egy olyan kérdéssel, hogy Mégis kik voltak a druidák? azt leírom, és aztán kitérek arra, hogy a "druidizmus" kfiejezést nem lehet használni a kelta vallás egészére, mert a mitológiai alakokon túl a druidák inkább a túlvilági lényekkel kommunikáltak, illetőlegesen levezényelték a vallási szertartásokat, a királyavatásokat, tanácsokat adtak, tanítottak, és valószínűleg kifejlett oktatási rendszerük is volt, ezen kívül a későbbiekben az uralkodók mellé szegődtek, mint írástudó tanácsos/nevelő, mint Arthur király esetében Merlin (igen, Merlint is druidaként emlegeti a szakirodalom.) Nomeg külön társadalmi réteget alkottak, nem kellettkatonáskodniuk, és mondhatni ők voltak a ,,nemesség", vagyis a fő hatalom az ő kezükben öszpontosult - mert ugye még a királynak is alá kellett vetnie magát a vallási szertartásoknak, amiket a druidák bonyolítottak le.

(De jó, hogy ezt az eszmefuttatást ide írom, és nem a Word-doksimba, de segond. xD Ide vázlatolok, aztán majd jöhet a szakszerűbb megfogalmazás a Wordbe. xD Ide valahogy könnyebben megy az írás - nincs meg az a nyomasztú tudat, hogy kötelező... és jegyre megy... és hogy az év első osztályzata lesz, és nem ártana szakszerűen megfogalmazni. Gyűlölöm a szaknyelvet, néha annyira érthetetlen. Sokkal egyszerűbben el lehet magyarázni a lényeget köznyelven, ha az ember azt akarja, hogy a hallgatóság/olvasóközönség meg is értse, amit prédikál/körmöl/pötyög oldalkon át...)

Szóval, yeah. Egyébként, a szertartásaik nagyon durvák voltak... Ugye az, hogy némelyesetben emberáldozatot műveltek, nem kell részleteznem, de ahogy véghezvitték! A Kárhozottak Királynőjében is erről írtak részletesen, hogy az egyik áldozati szertartás során vesszőből font emberformájú óriási bábokba bezárták az áldozatokat - rengeteget, több tucatot - aztán az egészet meggyújtották. Ezen kívül jósoláshoz is használtak emberáldozatot, például a fára felkötözött áldozatot összedöfködték dárdákkal, és a sebekből folyó vér irányából, formájából és állagából próbálták megjósolni a fontosabb kérdések válaszát...

Bár, a kedvencem inkább a királlyá avatás szertartása, amiről Gerald de Berri (más nevein Giraldus Cambrensis vagy Walesi Gerald, élt 1146-1223-ig) írja, hogy... Na jó, ezt inkább bemásolom, mert elképesztő. xD

Ulster legtávolabbi, északi részében, nevezetesen Kenelcunillban él egy bizonyos nép, amely egészen különös és förtelmes rítusssal avatja fel királyát. Ilyenkor a tartomány egész népe egy helyen gyűlik össze, és a gyülekezet közepére behoznak egy fehér kancát. A férfi, akit felavatnak, de nem mint törzsfőt, hanem mint állatot, és nem mint királyt, hanem mint törvényen kívülit, mindenki előtt bestiálisan közösül a kancával, kinyilvánítva, hogy ő maga is állat. A kancát ezután azonnal leölik, földarabolják és megfőzik. A felavatott pedig embereivel körülvéve ebben a fürdőben ül, és mindannyian esznek a kanca eléjük hozott húsából. Ezután a kiválasztott nagy kortyokban vedeli alevet, amelyben az állat megfőtt, és amelyben ő most fürdik, de nem kupából, nem is a tenyeréből, hanem egyszerűen a vízre hajolva. Ezzel az istentelen rítussal ruházódik át a királyság és a terület feletti uralom joga az új uralkodóra.

(Cambrensis, 1984:110)

Elvetemült, mi? O.o (Jó, valami enyhítést ad azért, hogy az író valószínűleg túloz, ugyanis meglehetősen lenézte anno ezen népeket.) Dehát azért mégis! Nem azt mondom, hogy ez annyira borzalmas - sokminden belefér a tűréshatáromba, és toleráns vagyok az ehhez hasonlókkal kapcsolatban (mert ugye másik nép, más kultúra, más életfelfogás, és nekik teljesen természetesek olyan dolgok, amiket mi esetleg viszolyogva fogadnánk. Ezért bírom, amikor két nagyon távoli kultúra találkozik, mondjuk egy francia turista , és egy új-guineai halászbácsi elkezd beszélgetni, és a saját otthonukról, kultúrájáról kezdenek társalogni. Az annyira... gyönyörű, nem?) - de azért nem éppen... szokványos, na. xD

Visszatérve amúgy még az emberáldozatokra egy percre, az ilyen áldozatokhoz általában bűnösöket, rablókat, gyilkosokat használtak fel, akiket egyébként is kivégeztek volna - így meg kellemest a hasznossal megoldották az aktuális istennek szentelt emberáldozatot, és megszabadultak a bűnözőktől is. Ezt csak enyhítő körülményként írom. xD (Bár, ha épp nem volt elég bűnöző, lazán feláldoztak ártatlanokat is, de az mellékes. Igyekeztek inkább rosszfiúkat elégetni. xD)

Jaj, most jut eszembe egy másik vicces, hgoy hogyan választottak királyt! =D Egy random fiatalember volt az alany, aki megevett egy megfőzött fehérbikát, majd ivott a bika véréből, ezután négy druida ráolvasást tartott, amitől az alany álomba merült, és megálmodta, hogy ki lesz a király az aktuális jelöltek közül. =D (Ez szerintem nagyon poén. xD Milyen jó napja lehetett az illetőnek, megehetett egy egész bikát, és ő dönthette el, hogy ki legyen a király. xD Jó, álmodta az egészet, de na. xD Ilyenkor rengetek lehetőség van arra, hogy túljárjanak a tömeg eszén. =P)

Meg van még egy walesi jósolási rituálé is, ami abból állt, hogy egy bikát megnyúztak, és a problémával rendelkező illetőt belecsavarták a még meleg bikabőrbe, majd az alany elvonult egy barlangba, és emgálmodhatta a krédésére a választ. (Milyen jó bőrkabátot lehetett csinálni belőle utána... xD)

Szóval, miveltek érdekes dolgokat a kelták. =D (Hozzátenném így utólag, hogy én jelenleg az Ír-szigeten élő kelta druidákról beszélek. Csak mert éltek kelták másutt is, az Ibériai-félsziget északi részén, Bretagne-ban, Normaniában, Észak-Németország területén, Lengyelországban, a Dunba völgyében szerény hazánkban - a Duna keleti medrében, eznem mindegy. A túloldalon a Rómaiak voltak. xD - Erdélyben, sőt, még a mai törökország bizonyos részein is. =D De én akkor is az ír-keltákról beszélek. xD Ettől függetlenül druidák mindenütt voltak, és a kontinensen élők évente egyszer gyűlést is szerveztek, amire mindenhonnan mentek druidák, el egészen Gallia közepéig. Ilyen találkozó az Ír-szigeten is volt, "Írország köldökénél" - elfelejtettem a szikla nevét, bocsi. xD)

Huh... Na, asszem elég anyag gyűlt össze az első oldalhoz. xD (Akarok még írni az ünnepeikről is, de nem ártana végre egy jó oldalt összehozni a Druidák kilétéről és mibenlétükről. Bár, lehet, azt fogom csinálni, hogy leírom, amit fontosnak gondolok, aztán ha több, mitn két odlal, a lényegtelenebbeket kihúzom. Slussz. =P)

Node mára ennyit belőlem, emésszétek meg kicsit ezt a csodaszép eszmefuttatást a druidákról és szertartásaikról, mert legközelebb már valszeg a kész anyaggal fogok visszatérni, és esetleg bővebben kifejtem az ünnepeket a kedves olvasóközönségnek. ^w^

Addig is, bye-bye! ^w^ Chuu~!