Hát szép napot, emberek! Elérkeztünk az utolsó számhoz. *hüpp-hüpp*
Hát, gyorsan elrepült ez a június. =S (És ez azt jelenti, hogy még négy nap, és UV... és nnnnnnnnnnnnnnnnnemakarom! >_<) De tényleg, nagyon gyorsan megy ez a nyáriszünet - micsoda...? - és mire észbe kapok, már július van, július közepén már megint utazom - igen, szüleimmel megyünk nyaralni is x'D - aztán itt az augusztus, mire visszajövök, aztán augusztusban még akarok menni gitártáborba a zenekarral - az én édes őrültjeimmel x'D - és... és alig vagyok itthon. >< (Nem mintha itthon olyan sok mindent csinálnék azon túl, hogy ülök a gép előtt és kockulok vagy ülök egy könyv fölött, és olvasok, vagy urambocsá alkotótevékenységbe fogok... Szóval lényegében teszem a semmit. x'D (Meg találkozom a barátaimmal. Ami már nem semmi!)
De, asszem most hagyom a rinyálást, majd rinyálok az elkövetkező három-négy napban, hogy nem akarok UV-zni, és hogy nyifi és nyafi, addig meg megpróbálok végre erőt venni magamon, és görnyedni a mondattan fölött, mert át kéne vonszolni magamat ezen a vizsgán... nnnnnnyerv.
Úgyhogy lássuk is végre az utolsó számot, most, hogy kinyavalyogtam magam!
Az utolsó szám, pedig bizony-bizony az Ishtar. (Érzitek a nem csekély mértékű egybecsengést, hogy a Girugämesh nevű zenekarnak - mely név technikailag a Gilgames-ből jön bár igazándiból a Final Fantasy-széria egyik boss-a után nevezték el magukat így, de az FF meg a mítoszból vette az ötletet, szóval közvetetten bár, de akkor is a sumer királyról és mitikus hősről van itt szó x'D - van egy Ishtar című száma - mely Ishtar aligha lehetne más, mint a sumer istennő, aki beleszeret Gilgamesbe - csak Gilgames visszautasítja a szerelmét, hivatkozva arra, hogy korábbi szeretőivel nem épp kedvesen bánt el. (Azért egy istennő szerelmét visszautasítani... Ejnye már, no...! X'D) De, alapjaiban véve ez volna a Gilgames-eposz Ishtar-hoz fűződő fejezete - a 6. tábla a tizenkettőből, szóval pont a közepén helyezkedik el az eredeti műnek =D - és azt hiszem, ennyi mindenkinek elég volt az irodalmi kitekintőből. x'D (Csak még annyit fűznék hozzá, hogy EZT A LINKET KÖVETVE elérhető a magyarra fordított eposz - már ami megmaradt belőle és le tudták fordítani - Weöres Sándor fordításában. És csak ajánlani tudom, egy nagyon érdekes olvasmány. ^^)
És akkor most már végre tényleg mutatom a számot, hogy örüljetek. xD
Voilá. Ugye, milyen gyönyörű? *.* (Igen, ez a tegnap beharangozott, általam leginkább szeretett szám a Girugämeshtől.) Azért bevallom, sokáig nem szerettem ezt a dalt. Aztán egy nap teljesen véletlenül kapcsolt rá a playlistem telefonon, és nem voltam elég gyors, hogy átpörgessem. De gyerekek, akkor épp olyan hangulatban voltam, hogy ezt a számot meghallva konkrétan megálltam az utcán, és leültem egy buckára az út szélén(!), és utána vagy tíz percig nem tudtam magamhoz térni, csak pörgettem vissza a számot újra és újra, mire végre utána fel tudtam állni és haladni tovább. ...Egy elég intenzív élmény volt, és utána kénytelen voltam betenni a számot ismétlőre, de halál komolyan. A mai napig nem tudom, mitől ütött akkor, ott, ilyen nagyot, de azóta is a kedvenc számom a Girugämeshtől. Remélem, hogy nektek is tetszik. ^^
És hogy még jobban tetsszen, kaptok dalszöveget is. x3
Rain soaks into the sand of the dried up desert,
A seed full of life, growing its roots in deeply,
The flower that blossomed was named the flower of love,
And will know loneliness upon the surface of the earth
Things that were buried and my heart that was lost in loving, the gentle pain, and number of tears,
The true loneliness counted by my chest that was scarred by loving each other as if insane
Times when there are no words, and we part with just our feelings,
Longing for the other…that is the origin of love
No matter how many times, how many times I take a deep breath,
The sensation does not satisfy me,
The reality that couldn’t be helped tore apart the hands of those two, just as if this were a sin,
The spear that pierced through was dyed red, stuck into the ground, and exposed my (heart) like a warning example
Well, ’cause people can’t live alone, in order to find somebody
they take these words in hand, and that’s the beginning of it all,
“If I get hurt because of loving someone, I won’t need anything anymore”,
uttering such words, look at me, I’m still in pursuit
Én... egyszer szeretném kielemezni ezt a dalszöveget az eposszal együtt - mármint, hogy melyik sor mennyire passzol belé, és mikre utal, mert a mítosz ismeretében ez a dalszöveg egy intertextuális ínyencségnek néz ki, és már olyan rég csemegéztem ilyen kis finom irodalmi műveket~ x3 (Igen, hiányoznak az irodalomóráim, NAGYON. x'D)
Na, szóval, ennyi mára. Örülök, hogy ezzel a számmal zárhattam, remélem, ti is, és élveztétek ezt a hónapnyi zenét, júliusban nem tudom, hogy fogok jelentkezni... ^^" (Igyekszem néha életjelet adni magamról. Aztán ha túléltem az UV-t, a kabuki-előadásról biztos lesz élménybeszámoló. x'D Szóval egy poszt júliusra már biztosan van. xD) Addig is vigyázzatok magatokra - és sose hagyjon el benneteket a remény. ^^
Adieu!
