Üdvözlet mindenkinek így 2013 utolsó napján. Rendhagyó bejegyzésünk következik.
Nem, nem történt semmi, csak év vége van, és sajnos az a helyzet, hogy ez az év volt eddig a legrémesebb nem túl hosszú életem során. Rengeteg változás történt, velem is és a környezetemmel is, nem is beszélve arról, ami bennem ment végbe, de ezekre most hadd ne térjek ki. Mindazon által, mivel nem igazán volt ínyemre ez az év, inkább arról mesélek, hogy az elmúlt három napban mit ténykedtem, az amúgy is sokkal izgalmasabb.
Tegnap befejeztem a három nappal ezelőtt elkezdett Neon Genesis Evangelion-t és mivel kibuktam, hogy a befejezés előtt elfogytak a részek, ma megnéztem a The End of Evangelion filmet is. Nem. Találok. Szavakat.
...Hogy miért pont most jött rám, hogy én NGE-t akarok nézni, azt nem tudom, igazándiból bennem volt már egy hete, hogy mechát szeretnék nézni, meg valami olyasmit, ami végre mellbe vág. (Egyre nehezebben találok ilyen dolgokat. x'D) Olvasgattam Anime News Networkon a sztorit és a kommenteket, és mivel olyanokat írtak, hogy "brutális", "lenyűgöző", "lélegzetelállító", "sötét", és "depresszív" de "fantasztikus", gondoltam, nem fürödhetek be vele megint... Csak mert egyszer már elkezdtem. Kb... Hat-hét éve...? Talán... Akkor másfél részig jutottam, és valamiért abbahagytam - talán azért, mert online csak két rész volt fent felirattal YouTube-on, és még akkor annyira nem tudtam jól angolul, hogy mindent megértsek, és talán azt is beláttam, hogy én ehhez a sztorihoz még kicsi vagyok. (12 voltam legfeljebb, na. x'D Az Elfen Liedhez érettnek éreztem magam, ehhez nem. x'D)
Bár, akkor is egy kép volt az, amit valami yaoi-oldalon böngészgetve találtam meg, s elindította bennem a gondolatot, hogy ezt az animét egyszer tényleg meg kéne nézni - meg is mutatom az a képet, mert legutóbb a Google nem akarta felhozni. 
Nem tudom, közületek nézett-e meg már bárki bármilyen sorozatot/filmet egy - vagy több - kép miatt, velem ez nem az első eset - a Hetaliát is egy fanfic és sok-sok kép miatt kezdtem el nézni. xD
Szóval ez a kép hat-hét éve megvan, és áldom az eszem, hogy lementettem anno. De asszem az előzményekből elég is ennyi, illene már valamit magáról a történetről is mondanom.
A sztori 2015-ben játszódik - szóval tök aktuális, és ahhoz képest, hogy '95-ös anime, szép a grafikája, és egészen reálisan alkották meg a távoli jövőbeli környezetet (az óriásrobotokat leszámítva persze) =D - alapadataink az ismert világról azok, hogy 2000-ben egy meteor becsapódott az Antarktiszon, és kicsit megtámogatva a globális felmelegedés hatását az egész jégmező elolvadt, megemelkedett a tengerek, óceánok vízszintje, rengeteg város eltűnt a föld színéről, az emberiség létszáma kb. három milliárdra csökken, mindez a meteor miatt. Legalább is a civilek így tudják, és az iskolákban is ezt tanítják töriórán - az igazság azonban az, hogy a robbanást egy, az Antarktisz alatti barlangban talált humanoid lény okozta, ami rögtön azután, hogy megtalálták és felébresztették, felrobbant, és bekövetkezett az úgynevezett "Second Impact." (Bár bennem fölmerült, hogy és akkor a "First Impact" hol van, de lehet, csak én hagytam ki valamit az anime nézése közben.)
A lényt megtaláló expedíciót nem mellesleg egy bizonyos Dr. Katsuragi vezette, aki a Seele névre hallgató titkos szervezet megbízásából ment oda - a Seele (németül "lélek") ellenben nagyon is jól tudja, mi volt az a lény, amit találtak: egészen konkrétan a birtokukban levő qumrani tekercsekben 2015-re megjósolt Apokalipszis első angyala, (akit egyébként ADAM-nak hívnak.) És innentől kezdve el is kezdenek dolgozni a Project EVA-n amely során az ADAM és a vele talált Lilith maradványából klónoznak hasonló felépítésű, félig élő, félig robot lényeket, amiket EVA-knak neveznek el, a prototípusok az EVA-00, az EVA-01 és az EVA-02. De mivel több tragédia is történik a Project során - az EVA-01 pilótája (aki úgy egyébként a vezető, Ikari Gendou felesége, Yui) egyszerűen eltűnik az EVA-ban, az EVA-02-es pilótája az első alkalom után megőrül és felakasztja magát, s ilyenek...
Így ezek után a Project abbamarad és megalakul a NERV szervezet, akik innentől kezdve azon dolgoznak, hogy kompatibilis pilótákat találjanak az EVA-khoz. Őket pedig Children-nek hívják, mert minden lehetséges pilóta a Second Impact után kellett, hogy szülessen, tehát 14 évesek akkor, amikor az anime elkezdődik.
És végre elérkeztünk idáig, ugyanis főszereplőnk, Gendou fia, Ikari Shinji (hivatalosan a "Third Children" a képen ő van az előtérben x'D) egy nap apja parancsára kénytelen megjelenni a NERV-ben (bár apuka gyerekkorában lemondott róla, s otthagyta egy tanárjánál...) annál is inkább, mert aznap megjelenik a Második Angyal, és nem nagyon tudják elpusztítani normál katonai fegyverekkel. Úgyhogy szegény Shinjit Katsuragi kapitány - az expedíciót vezető Dr. Katsuragi azóta felnőtt lánya - beviszi a NERV-be, és felkérik, hogy mentse már meg a világot... Főszereplőnk meg közli, hogy életében nem látott még egy ilyen lényt - mármint EVA-t - ő ezt nem tudja megcsinálni - apuka erre halál nyugodtan mondja, hogy jó, akkor ébresszék fel a "First Children"-t, Ayanami Reit, aki az EVA-00 tesztelésekor sérült meg, s bár hordágyon viszik be a hangárba, és mozdulni nem bír anélkül, hogy vérezni ne kezdenének a sebei, azért ő elvállalja, hogy rendben, akkor megy és megöli az Angyalt...
Shinji ebben a helyzetben meg azt mondja, hogy akkor már inkább megcsinálja ő, ne egy haldoklót rakjanak bele abba az izébe... Nem árulom el, hogy hogy alakul innentől a történet, tessék megnézni.
Igen, egy eléggé bonyolult történet. És igen, eléggé depresszív. És igen, ez nem egy olyan anime, amit az ember csak úgy leszed, hogy legyen valami kis könnyed esti meséje... Tanúsíthatom, az egyik részben csak egy fél mondatot hagytam ki a feliratban, de már elvesztettem a fonalat, úgyhogy kénytelen voltam visszatekerni érte. x'D És valóban nem értettem volna semmit belőle 12 éves fejjel - talán még most se értem teljesen - úgyhogy 18 éves kor alatt nem ajánlanám senkinek - nem csak a látvány miatt, bár az is brutális, és tényleg mellbe vágott nem egy jelenet, de inkább a borzasztóan mély, önmarcangoló és kitárulkozó pszichológiai elemek és a hitről, Istenről alkotott nem épp megszokott kép miatt. Kevés olyan történettel találkoztam eddig, ami ennyire, ennyire mély benyomást tett volna rám, és itt nem csak arra gondolok, hogy többször majdnem elbőgtem magam a 26 rész alatt, ami velem ritkán fordul elő...
Meg a karakterek...! Megdöbbentem, hogy Shinji micsoda jellemfejlődésen megy keresztül, de a többi szereplő is elképesztő- iszonyatosan sok a belső monológ, vagy "képzelt" párbeszéd a karakterek között, és olyan ijesztő oldalukat mutatják meg ebben a pár részletben, hogy tényleg megijedtem tőlük néha de ez inkább azért lehet, mert szinte ugyanolyanok, mint én, és ez egyszerre borzaszt el és vált ki belőlem csodálatot. Komolyan, lenyűgöz, amikor ennyire azonosulni tudok egy-egy karakterrel, de reménykedem benne, hogy ez nem csak velem szokott megtörténni...
Ami a zenéket és a seiyuu-gárdát illeti, előbbi fantasztikus, utóbbi pedig legendás. =D
Ayanami Rei hangja Hayashibara Megumi, akit már hallhattunk a Ranma1/2 Saotome Ranma lányverziójaként, valamint ő adta hangját a Slayers Linájának, és a Shaman King Kyouyama Annájának. =D (Meg amúgy ő adja a hangját Ikari Yui-nek is. =P)
Ikari Shinji hangja Ogata Megumi, aki egy olyan animében sem volt seiyuu, amit láttam volna. xD
Asuka Soryuu Langley - a "Second Children", az EVA-02 temperamentumos, vörös hajú pilótája - hangja Miyamura Yuko - aki szintén nem seiyuuskodott olyan animében, amit láttam volna... x'D
Nem úgy, mint Katsuragi Misato hangja, Mitsuishi Kotono, aki úgy mellesleg a Sailor Moon főszereplőnőjének, Usaginak adta hangját, de még a Fullmetal Alchemist-ből Meas Hughes feleségének, Graciának is, és a Dragon Half Mink-jének is. *.*
Akit pedig még feltétlenül meg akarok említeni, mint számomra fontos seiyuu, az Nagisa Kaworu (a képen a cukin mosolygó albínó kissrác x3) hangja, Ishida Akira. Aki amúgy a Mirai Nikki másik halálcuki albínó srácikájának, Akise Aru-nak is a hangja - és asszem most csak én vigyorgok, mert olyan érzésem van, hogy a Mirai Nikki mangakája csúúúúnyán koppintotta Kaworu karakterét x'D ennél szebb már csak komolyan az lett volna, ha Shinji seiyuu-ja ugyanaz, mint Yuuki-é, de sajnos nem, pedig még hasonlít is a két karakter x'D - de amúgy Akira-sama-t halljuk még a Naruto Gaara-jaként, a NANA Shin-jeként, és a Slayers Xellos-aként is.
Végül pedig, kis ízelítőként, jöjjék a méltán híres opening, amire azóta újból rákaptam, és folyton dúdolgatom. xD
Az énekes Takahashi Yoko, a szám címe pedig Zankoku na Tenshi no Thesis (angolul Cruel Angel's Thesis.)
És mivel az ending is egy emlékezetes alkotás, megmutatom azt is, hogy örüljetek~ x3 (Bár, abból teljes verziót fogtok kapni. =P)
Imádom ezt a számot. *.* (Azért kaptátok ezt a verziót amúgy, mert elméletileg az egész Evangelion-sorozat során - a 26 résznyi anime és asszem hat film x'D - alatt 31 különböző verzióban megy le az ending, mindig más énekessel, más tempóban, vagy úgy, hogy csak instrumentalban megy az egész. Legalább is az egyik komment ezt írja YouTube-on. x'D Nekem meg ez a kedvenc verzióm. =P)
Nna, szóval, mindezek után, bátran ki merem jelenteni, hogy ezt az animét nekem készítették. Lehet, sokan lehúzzák, mert néhány dolog grafikai megvalósítása rettentően bizarr, és néha még a zenék is azok, de én szeretem az ilyen bizarr dolgokat. Viszont csak és kizárólag akkor ajánlom ezt az animét bárkinek is, ha gondolkodni akar, és nem fél a karakterekkel együtt felboncolni a saját lelkét is. Azt viszont meg kell tenni, ha az ember egyszer elhatározza, hogy megnézi, akkor úgy üt ez igazán, hogyha a néző belemegy az önanalízisbe, és magának is felteszi azokat a kérdéseket, amikre a szereplőink keresik a válaszokat. Még akkor is, ha nem is találják meg őket. Én se találtam meg.
Nna, és még van időm elmenni hajat mosni, mielőtt megjönnének a vendégeim Szilveszterre, úgyhogy mindenkinek Boldog Új Évet, senki ne robbanjon fel tűzijátékozás közben, senkit se találjon el petárda, és legyen az Új Év mindenkinek jobb, sokkal-sokkal jobb, mint az idei.
Adieu!
