Habár június 22-én volt a Múzeumok Éjszakája, én csak most jutottam el oda, hogy élménybeszámoljak - bár tegnap volt faterék esküvője, de a múzeumozással vagyok elmaradva nagyon régóta (és a lolimeetről se kaptam még képeket, szóval stay at the topic.)
Hát először is hadd szögezzem le, hogy életem legviccesebb és legabszurdabb élménye volt a 22-23-ai éjszaka. =D De komolyan!
Először is, ugye én aznap voltam a dramaturg felvételi második körében szerepelni, s bár háromra voltam behívva, fogalmam se volt, mikor végzek vele, így Kishinek szóltam, hogy majd hívom, mikor menetkész leszek. Ha emlékezetem nem csal, fél hatkor találkoztunk végül a Stadin, s vágtunk neki az útnak, amit részemről kb. három órányi tervezgetés és logisztikázás előzött meg pár nappal az esemény előtt. Eldöntöttük, hogy hét olyan múzeum van, amit szívesen látnánk, és meg is örültem, mert ebből négy a várkerületben volt, konkrétan egymás mellett kvázi, kettő pedig a Nagytétényi út mellett, egy pedig a Nyugatinál, de az inkább teázó, mint múzeum, és csak a jól hangzó teakínálat miatt szemeltem ki magunknak, hogy a nagy loholásban egy kis frissítő talán nem fog megártani.
A Várkerületben kinéztük a Labirintust - csábító volt a "vámpír- és szellemvadászat" felhívás =D -, a Hadtörténeti Múzeumot - a szablyabemutató miatt *.* - a Kémmúzeumot - Kishi kedvéért - és a De la Motte-Beer-palotát - amit Kishi azóta csak "sörpalotaként" emleget, bár én kételkedem benne, hogy a "beer" itt az angol "sör" szót jelenti, a "de la" előtagokból én valami franciás dologra következtetek. xD De oda a barokk életmód-kiállítás miatt akartam eljutni nagyon. =D
Nagytétényben kinéztük ezen kívül a Nagytétényi Kastélymúzeumot - szintén a barokk bútorok és társai miatt, amire akkor (és amúgy állandóan XD) szüksége volt a lelkemnek. Valamint a találka előtt fél órával eldöntöttem, hogy a Törley Múzeumban fogunk kezdeni, mert a plakáton azt írták, hogy aki náluk vásárol felnőtt karszalagot, az kap egy két decis pezsgőt ajándékba. =D (Azóta is megvan a palack. x3 [Akkor ittam meg, amikor megkaptam az e-mailt, hogy mehetek a dramaturg harmadik körébe, ami hát... már tudjuk, mi lett a vége.])
És örültem, hogy Kishi is egyetértett az ötlettel, hogy egy ajándék pezsgővel érdemes kezdeni a túrát, én ki is néztem három buszt is, ami elvitt volna minket oda - 133, 233E, és a 33 - és a Blahán le is szálltunk, hogy hinnye, a 133 és a 233E is onnan megy, na akkor gyerünk...! És miután megleltük a megfelelő megállót, ki is derült, hogy a két busz kurvára nem jár hétvégente. =D Úgyhogy maradt a 33-as, és ha már a Blahán voltunk, elkaptuk a villamost, és kimentünk vele a Móriczra, mert ugye onnan indult a 33-as.
Körbejártuk az egész teret. Megnéztük a létező összes szembe ötlő buszmegállót, találtunk mindenféle buszt, de 33-as nem. Volt. Sehol. Kb. háromnegyed-egy órát basztunk el így a kereséssel, míg végül egy kedves buszsofőr elkalauzolt minket a tér túlsó végébe, hogy amúgy a villamosvégállomás mellől indul, egy kicsit előrébb. =D Nagyon örültünk neki, megköszöntük, visszamentünk, és csodák csodájára még el is értük a buszt, és boldogan utaztunk el vele a világ végére. x)
Járt már valaki a Nagytétényi út felé? Konkrétan egy köpésnyire folyik tőle a Duna, mi Kishivel csak néztünk, hogy te atya világ, ez a busz kivisz minket a civilizációból, de nagyon megörültünk, mikor megláttuk az egyik gyárépület tetején a baromi nagy TÖRLEY feliratot, úgyhogy már sejtettük, hogy helyben vagyunk. =D Be is sétáltunk a gyár recepciójára, ahol az a mulatságos dolog történt velünk, hogy a recepciós bácsi közölte, hogy bocsi, a kiállítás baromira nem itt van, hanem olyan bő 10 megállóval korábban.
Néztünk egyet, hogy na de akkor a térképen miért itt van bejelölve?! Idézném a választ: "Ó, azt már a készítésnél mondták, hogy elrontották." ...Ehhez inkább nem fűznék kommentárt.
Szóval visszabattyogtunk a megállóba, megvártunk egy másik buszt, ami visszavitt minket, közben nagyban néztük, hogy mikor találunk a bácsi terepleírásának megfelelő helyeket ("...a posta után lesz egy CBA, ott leszálltok, azt attól balra...!") és tádááá, meg is találtuk végül a Törley Múzeumot. =D (Olyan este hét felé járt addigra az idő. xD)
De kaptunk rosé pezsgőt, cuki palackban, be is tettük az én táskámba, mert nálam volt a Kishitől kölcsönkapott - hosszú sztori XD - pulcsija, amit vissza akartam neki adni, de jó szolgálatot tett a táskában, mint párnázat. xD A program nagyon jó volt, bemehettünk egy óriási pezsgős dugóba, palackba és pohárba is, míg olvashattuk a Törley-gyár és család történetét - tudtátok, hogy az 1830-as 40-es években a magyar nemesség csak francia pezsgőt volt hajlandó inni, a párizsi elit meg csak és kizárólag Törley-t? =D
Aztán kiértünk, és vártuk a kövi buszt, ami elvitt minket a Nagytétényi Kastélymúzeumba, ahol először is bejártuk a kertet - és belecsöppentünk egy nyomozásba is (barokk kosztümös, parókás, harisnyás, urakkal és krinolinos, rizsporos hölgyekkel, meg egy igazi dottoréval *.*) ami bár erősen a 12 éven aluliaknak szólt, mi is sóhajtoztunk a ruhákat látva. xD És csapdostuk a szúnyogokat. -.-"
Mert voltam olyan ügyes, hogy az egyik lépcsőn felfelé menve eltaknyoltam és elszakadt a sarum egyik pántja. -.-" (De, szerencsére volt nálam tű és cérna - komolyan XD - és amíg én letelepedtem egy padra, hogy na én akkor ezt most megvarrom, egy egész rajnyi szúnyog esett nekem, mert imádják a véremet. -.-")
Úgyhogy gazdagodva jó pár csípéssel, mire végre kész lettem a cipőmmel, bemenekültünk a kastélyba, és némi vakarózás közepette végigmentünk a gótius, reneszánsz, manierista, barokk, klasszicista, empire és biedermeier stílusban berendezett szobákon - én majd elolvadtam egy 1600-as évekbeli magyar(!) mosdókagylót látva (valami elképesztően lett kivitelezve!), és hangosan felsikkantottam egy barokk hárfa láttán. (Nem tudom, a többi bámészkodó mit gondolt rólam, de én ott és akkor annak örültem volna leginkább, ha valaki nyomban leszúr, és ottmaradhatok a kastélyban szellemként kísérteni~)
De ez nem történt meg, ellenben olyan kilenc környékén elindultunk, hogy akkor irány a várkerület - és közben lemondtam a Nyugatinál levő teázóról, mert már eléggé késében voltunk. xD Ellenben alig hogy kitettük a lábunkat a kastélyból, egyrészt elkezdett esni az eső, gyönyörű villámokat láttunk - de ugyanebből az okból egy újabb rajnyi szúnyog döntött úgy, hogy ideálisak vagyunk számukra vacsinak. Hadd tegyem hozzá, hogy az orrunk előtt ment el a busz. x)
Tíz percig kellett várnunk, hogy jöjjön a következő, ezalatt úgy döntöttünk, hogy lesétálunk egy megállót, bármit, csak ne maradjunk egy helyben, mert a kis dögök felzabálnak minket elevenen. De sajnos se a sétálás, se a hadonászás nem jött be, fürtökben lógtak rajtunk a szúnyogok, hiába néztünk ki úgy, mint két idióta, aki épp esőtáncot ugrál a járdán...
A helyzet csak rosszabb lett, mikor beálltunk a másik megállóba, hogy most már mindjárt jön a busz. Addig meg a dolog úgy nézett ki, hogy Kishi a megálló egyik végében, én a másikban, és fel-alá járkálunk, sikoltozva, nyögve és hadonászva, s mikor épp egymás mellé értünk, egymást is csapkodtuk. Azt a jelenetet látnotok kellett volna. Még soha ennyire nem éreztem úgy, hogy az élet egy abszurd dráma, mint akkor. =D
A busz érkezésére úgy sóhajtottunk fel, mintha a Megváltó szállt volna le közénk, s szabályosan felmenekültünk a buszra - de még oda is követtek minket a kis rohadékok... Úgyhogy az előttünk ülő pár azt hallgatta, hogy "vigyázz, ott van egy a homlokodon!! *durr* bocs, már a válladon! *csatt* ott repül egy előtted!! *puff*" és közben kékre-zöldre vertük egymást. X'D (De hatot megöltem..!! Muháháháhááááá!! Komolyan mondom, a világ legbrutálisabb kínzásai és halálnemei közé kéne tenni, hogy valakit agyoncsipked egy falkányi kiéhezett szúnyog...)
Mindketten fellélegeztünk, mikor végre visszaértünk a Móriczra, őszintén hálásan, hogy a belvárosban nem él annyi szúnyog. (Közben kitaláltuk, hogy kalandjainkat majd a krónikában különböző mulatságos címekkel fogjuk ellátni, a nagytétényi mókának azt találtuk ki, hogy "Menekülés Nagytétényből. Alcím: Invázió")
Aztán elkaptunk egy 49-est, amivel a Deákra akartunk menni, lévén ugyebár onnan indul a 16-os busz, ami felvisz a Várba. De a deákon "sajnos" kiszúrtam egy nosztalgiavillamost. Aminek nem tudtam ellenállni. És rávettem Kishit, hogy bár fél órát csúszunk még a programmal, de én nosztalgia-villamosozni akarok, és 300 forintot nem éreztem soknak érte - 500 lett volna, ha nincs karszalagunk, de volt XD - úgyhogy megfelszálltunk, hogy visszamenjünk a Szent Gellért térre, majd onnan immár normális villamossal vissza a Deákra. (Cím: "Váratlan utazás" - amire fél órát vártunk. x'D)
Ezt követően az én vezetésemmel megrohamoztuk az éppen érkező 16-ost, amiről épp akkor szálltak le az utasok - mi meg föl. Hogy utána realizáljuk, hogy a megálló 10 méterrel arrébb van, ahol a többi utas is felszállt - de nekünk addigra fix ülőhelyünk volt. Na ki a kiráááály?! XD Föl is bumliztunk a Dísz térig, ahol kiszállva vettük észre, hogy elkezdett szakadni az eső. =D
Úgyhogy amíg egy térkép előtt próbáltuk beazonosítani, hogy hol a halálban van a Labirintus bejárata - addigra már én lemondtam a Hadtörténeti Múzeumról (lekéstük a szablyásokat xD) Kishi meg a Kémmúzeumról (mert a kis rohadék elbújt...!! XD) - és miután megleltük a Labirintust, beálltunk a sorba, hogy bőrig ázzunk addig is, míg lejutunk - a kb. 18 fokos hidegbe. =D (Meg is fáztam utána. xD)
De élvezetes volt. ^^ Megnéztük a panoptikumot - sóhajtozunk a szép ruhákra - bolyongtunk, találtunk Drakulát, aki fél a levendulás-sós démonűző-cuccunktól (=D), feszegettünk koporsót, ami le volt szögezve, leláncoltuk egymást, bezártuk egymást vaskalitkába - ilyen kis cuki szado-mazo játékok vannak odalent, igen XD - döbbenetemre a háttérzenék egyikénél Jigoku Shoujo soundtrackot is felfedeztem, mint "creepy háttérzenét" XD - és a túra vége felé sikerült úgy megijesztenem Kishit, hogy felsikoltson. x3 (Egy híres barlangokról szóló képtárfélét nézegettünk egy kacskaringósabb lyukban, s én előrementem, Kishi meg mesélt valamit, én meg addig találtam egy ficakot, ahol remekül el tudtam bújni, úgy, hogy ne vehessen észre, amíg be nem fordul, s csak aházgattam néha, hogy azért kövesse a hangomat, de amikor már elég közel árt, abbahagytam - és amikor befordult kiugrottam elé. És megijedt. x3)
Aztán nagy nehezen megtaláltuk a kijáratot, és nagyon megörültem, hogy a 18 fokból kiértünk a 28 fokba - egy szál topban és rövidnadrágban egy megváltás volt. xD (Meg az esőnek hála párás is lett a levegő, szal legalább nem fáztunk. =D) Aztán felmásztunk oda, ahol a buszmegállót véltük - közben megtaláltuk a Kémmúzeumot, ami már bezárt, és Kishi kedvesen beintett neki - majd mivel a busz megint az orrunk előtt ment el, javallottam, hogy térjünk be a Motte-Beer-palotába - ami szintén zárva volt. x'D
Úgyhogy kínunkban vettünk felesben egy perecet, és míg azt majszolgattuk, leültünk a kilátóba, végignéztünk a városon, gyönyörködtünk benne, majd felkerekedtünk, hogy végkimerülésig sétálunk és elmegyünk a Hadtörténetibe, hogy legalább megnézzük, és azt lemondhassuk, hogy kívülről legalább láttuk, és ne legyen olyan szégyenteljes a nap vége, hogy a hét kinézettből mindössze hármat tudtunk meglátogatni. x'D (Sőt, mivel a Nyugatis teázót nem tekintjük múzeumnak, ezért elmondhatjuk, hogy minden kinézett múzeumnál jártunk, és a hatból csak háromba nem jutottunk be, ami feles arány, nem is rossz. xD)
Aztán visszasétáltunk - addigra már a végkimerülés szélén állva xD - a megállóba, egy "Budai járat" elvitt minket vissza a Deákra, hogy ott várjunk egy nekünk kellő éjszakai járatot. Sajna ami nekem jó volt, az Kishinek nem passzolt, így mivel az enyém jött meg előbb, én távoztam hamarabb - még gyorsan visszaadva Kishinek a pulcsiját meg a pezsgőjét XD - és életemben először utaztam éjszakai járattal. =D De mivel ugye kultúresemény volt, gondolom az átlagnál sokkalta többen utaztak rajta, és kevésbé creepy emberkék, szóval tök nyugisan hazaértem, bár otthon, míg a piactól sétáltam hazafelé, hát nem voltam épp nyugodt olyan hajnali három környékén... x'D
De még épp azelőtt értem haza, hogy elkezdett volna zuhogni az eső, szóval szerencsém volt. x'D
Na, hát ezt nem tudtam elmesélni kb. három hete. xD De most végre megtettem. Legközelebb asszem a lolimeet kerül sorra, képekkel - most azért nem voltak képek, mert fényképezőt jó szokásunkhoz híven egyikünk se vitt XD - és... Ja. Das ist alles.
Adieu!