Üdv! Megint összegyűlt egy csomó mesélni valóm - volt többek között egy szülinapom is, még régebben, de azt most hagyjuk xD - úgyhogy reszkessetek, mert itt vagyok! XD
Kezdjük folyó hét legelejével: hétfőtől szerdáig próbaértem. Töriből, matekból, meg választott ötödik tárgyból - ami esetemben a dráma, és ne röhögjetek, mert nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolná az ember! XD (Mint ahogy az ének vagy a tesi érettségi se. =P)
No de, mivel szándékomban áll töriből is még emeltezni - ha az angol és a magyar nem volna elég xD - ez okból kifolyólag természetesen előtte egy nappal fogtam hozzá, hogy átolvassam a négy törikönyvemet - mert kezdjünk el mindent időben, ugyebár. (Tettem mindezt úgy, hogy vasárnap reggel, mikor én még nagyban öcsémre vigyáztam, kaptam az SMS-t Frutól, hogy háromtól ünnepeljük csekélységem szülinapját náluk, ne késsek. Csökött memóriámra hivatkozva elnézést kértem, és miután az első reakcióként elküldött lemondásra kaptam egy szofisztikált "menjteabúspicsába"-kategóriás választ, kikönyörögtem, hogy a holnap esedékes töri emelt próbaérettségimre tekintettel csináljunk ebből a háromból ötöt, mert azt talán még tudom kivitelezni. XD)
Tizenegytől kezdtem az átolvasást, feltornyozva magam elé a négy törikönyvemet, a hat törifüzetemet, és áldottam a szabályokat, hogy a próbaérettségit csak abból az anyagból szabad összeválogatni, ameddig már mindenki eljutott - pl. ha az egyik csoport még csak az első világháborúnál tart, nem szerepelhet benne olyan kérdés, hogy mikor tört ki a második világháború, vagy mi volt a jellemző Kádár politikájára a hetvenes években - és örültem, hogy a csoportok nagy százaléka még valóban nem jutott el a második világháborúig, így legalább azt kihagyhattam...
De még így sem volt elég az ötig kitolt határidő, mert ötkor felpillantva az órára konstatáltam, hogy megint elkéstem, és hogy 1648-ig (vesztfáliai béke) sikerült eljutnom, ami, hát, valljuk be, messze van még 1933-tól... ellenben a nem épp csekély időtartamú tanulást követően úgy döntöttem, hogy a faszomat az egészbe, én az esélytelenek nyugalmával fogok holnap leülni a teszt elé, az esszékhez már lehet használni térképet, meg a forrásokból még egy hülye is össze tudja rakni a dolgokat.
De hétfő reggel csinosan, csipkésen, lolisan mentem be - a szép fehér szoknyámban - és mivel belőttem magam a "60%-tól ötös, annyi elég"-szintű teljesítőképességre, egészen meglepődtem, hogy majdnem mindent tudtam. xD (Amit meg nem, azokról legalább azt tudom, hogy hol kell keresnem, és ez már a tudás 90%-a.)
A teszttel még így is hamarabb végeztem egy fél órával, mint a határidő lejárta, úgyhogy olvashattam Oscar Wilde-ot (a szülinapomra - többektől xD - kapott Teleny-t), s kicsit megdöbbentem, hogy az aktuális felügyelőtanárunk észrevéve ezt, rám kérdezett: "Te Oscar Wilde-ot olvasol?" Bólogattam, és képzeljétek, tovább kérdezgetett! "És tudod, hogy ki volt ő?" Láttam az arcán - nem is tudom, talán a cinkos-sejtelmes mosolytól? - hogy provokálni szeretne, és esküszöm, azt kellett volna mondanom, hogy "ha arra gondol, hogy Oscar Wilde homoszexuális volt, akkor igen", de helyette csak visszakérdeztem, hogy "attól függ, mire tetszik gondolni", de szerintem sikerült zavarba hoznom. xD Bár ebben nem vagyok biztos, mert utána még azért még válaszolt - továbbra is vigyorogva - hogy hát szerette a fiúkat. Mondom ja, ezek a művészek már csak ilyenek, tessék Verlaine-re meg Rimbaud-ra gondolni.
De kaptam még tőle beszólást: első esszé második mondata előtt éreztem, hogy olyan szinten jegesek a kezeim, hogy nem tudok írni - ekkor döbbentem rá, hogy nyitva van az ablak, fel is álltam, be is csuktam, még ha át is kellett szelnem a termet érte, mire tanár úr rám néz, és megszólal, hogy nem kéne ennyire provokatívnak lennem, és becsukta volna, ha kérem. (Ki kellett volna villantanom az Atelier Fuku alsószoknyámat és a csipkét a bugyogómon, hogy "ez a provokatív", de mindkettőnk legnagyobb szerencséjére ezt nem tettem meg. xD)
Fura az a pasas!
De ettől eltekintve egész nyugodtan zajlott le az esszéírás, választottam középkori egyetemek jellemzőit, aztán Zrínyi konfliktusait a Habsburg hatalommal 1663-64 táján rövid esszének, majd hosszúaknak választottam a honfoglalás-kori magyar társadalom felépítését és jellemzőit, majd a Horthy-kor társadalma, és a kialakuló középosztály jellemzését. (Szeretem ezeket a társadalommal foglalkozó esszéket, annyit lehet róluk rizsázni, és olyan kurva jó forrásokat tudnak adni hozzájuk. x3)
Aztán hulla fáradtan hazaestem, és úgy döntöttem, hogy a keddi matekot illetően még inkább igaz, hogy az esélytelenek nyugalmával fogok hozzáállni. XD Ehhez képes, talán csak azért, mert középre mentem abból már, de tök könnyen ment. Persze volt egy pár dolog, amit figyelmetlenségből elcsesztem - a kör egyenleténél elfelejtettem négyzetre emelni a sugarat XD - de azért ment. A második résznél bazmegoltam sokat, mert noha előbb kész lettem azzal is, olyan szinten lefárasztotta az agyamat a sok számolás, részadat és egyéb nyomorult információ, hogy azt hittem, szétrobban a fejem, mire végeztem mindennel. Egy felüdülés volt utána Örsön találkozni Évivel, és bevenni magunkat az Árkádba, hogy elherdálhassam a szülinapi pénzikémet, és miután végigjártuk az összes olyan árkategóriás boltot, ami egyáltalán szóba jöhetett - mert Tadeshi továbbra is skót, és ahhoz, hogy pénzt adjon ki valamire, annak love at first sight-nak kell lennie, de minimum überbrutáljól kell kinéznie.
Aztán csak úgy heppből úgy döntöttünk, hogy ha már ezekben az üzletekben nem találunk semmit, menjünk be a Zarába, a Stradivariusba, a Van Graafba - szóval úgy a négy nullával végződő árakkal bíró helyekre. xD És természetesen Tadeshi egy ilyenben, konkrétan a Promodban zúgott bele egy csipkecsodába, amit meglátott, és majdnem hátast dobott - aztán meglátta az árát,és tényleg hátast dobott. xD De elkövettem azt a hibát, hogy elvigyem felpróbálni - mert meg akartam győzni magam, hogy úgyis borzalmasan fog állni, úgyse rám varrták, nem kell nekem ez a ruha, felesleges, ennyiért pláne, hiába csodagyönyörű, ez csak a gebéken áll jól... hát nem. XD Annyira nem, hogy azóta is amikor kinézek az ablakon, és a havat meglátva elfog a rosszkedv, kiemelem a szekrényemből, és felveszem, és nézegetem magam benne a tükörben, hogy majd ha végre elolvad ez a kibaszott sok hó és 25-30 fok lesz, ebben fogok végiglejteni mondjuk a Duna-parton - és ilyenkor mindig jobb kedvem lesz. xD (Mint mondottam volt, nőből vagyok, csak ez már-már ijesztően ritkán nyilvánul meg. xD)
És a vicc, hogy még mindig van annyi pénzem, hogy ha összegyűjtöm a lelkierőmet, az enyém lehet a skótkockás álomruhám is BL-ről.... *sigh*
De most haladjunk tovább. XD Ugyanis aznap este még megtudtam, hogy konkrétan sikeresen lemaradtam az egyetlen programról, amire az Eötvös-fesztiválon menni akartam - versolvasó délután - úgy, hogy egyedül is olvastam volna verset - Sántha Attilától - és a Vivisectio is bemutatta volna a produktumait egymás felolvasásában - és egy kicsit... elszégyelltem magam. Kicsit nagyon. (Főleg úgy, hogy a többiek, mikor DeKa felvetette, hogy hát idén is kéne olvasni saját műveket, tavaly olyan jól sikerült, elkezdték húzni a szájukat, látszott rajtuk, hogy annyira nem lelkesednek az ötletért - engem kivéve, mert én hevesen bólogattam, hogy fhú, de király lesz, már alig várom, annyira jó lenne megint saját műveket felolvasni! X'D Azóta már írtam bocsánatkérő e-mailt, de szerintem legközelebbi Vivi-n is égni fog a pofám...)
Ezek után másnap semmi kedvem nem volt kicsípni magam a dráma próbaérettségire, és ráadásul térdig érő hóban nem a legmegfelelőbb viselet a tízcentis sarkú csizma, szóval lazára vettem a dolgot, főként azért is, mert a tököm televolt mindennel. (Egyrészt eredetileg úgy volt, hogy mivel összesen ketten írunk drámából érettségit majd májusban, ezért a drámatanárunk megkérdezett minket, hogy ugye nem fogunk neheztelni, ha ő most nem állít nekünk össze tesztet, elvégre úgysincs már drámánk, nem sok mindenbe szól bele a jegy, és két emberre... Mondtuk Orsival hogy dehogy fogunk mi haragudni, egy nappal tovább tart majd a szünet. xD Ehhez képest érettségik előtti héten szólt nekünk, hogy hát mégis csinált kérdőívet, leszünk szívesek megjelenni - és miután kiléptünk az ajtón, csúnyát káromkodtam.)
Szóval, beértem nyolcra, össze voltunk vonva amúgy a művtöris, médiás meg bioszos érettségijelöltekkel, majd megkaptuk a feladatlapot, és pontban nyolckor nekiláttunk a 120 perces feladatsornak... Amivel én 35 perccel később végeztem is. Feltekintettem az órára, hogy vajon mennyire néznének rám csúnyán, ha én most lelépnék, de végül úgy döntöttem, hogy olvasok kilencig, és csak utána oldalgok el. xD (A muránói üvegfúvót vittem magammal, amit azóta sikeresen ki is olvastam, és akinek hozzám hasonlóan Velence a szíve csücske, szereti a 17. századi történelmet, rajong a szép leírásokért, és hagyja magát sodortatni a modern szálon futó cselekménnyel is, meg vágyik néha egy kis happy endre, annak ajánlom. x3)
De szóval kilenckor úgy döntöttem, hogy beadom a nevetségesen könnyű tesztet - ennek ellenére biztos, hogy nem lesz hibátlan, mert Örkény és Brecht kimaradt az olvasmányélményeim közül, így a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket betippeltem. Vagy kihagytam. Nem olvastam a Tótékat, fogalmam sincs, mit képvisel az őrnagy és mit a tűzoltó... -.-"
Úgyhogy tízre haza is értem, és aludtam négy órát kapásból. xD Aztán hazajöttek Éviék, én meg pesztráltam kisöcsémet, lemondtam Adri hívását, hogy hát aznap este csapnánk egy nagyobb branccsal - amiből én mindössze őt, a pasiját, meg Levit ismerem xD - egy ott alvós társasjátékozós estet, hivatkozva arra, hogy hulla vagyok, majd máskor.
Aztán felvirradt a csütörtök, egész nap kisöcsémre vigyáztam,a míg Évi pakolt, meg vasalt, meg főzött, meg megint pakolt, meg szépítkezett, meg megint pakolt, meg átpakolt, meg összepakolt, meg kipakolt, és két ilyen gyerekfelvigyázás között kaptam az SMS-t, hogy csak miattam átrakták a társasozást tegnapról ma estére, ráadásul a meghívott öt főből négy nem tudott jönni - x nem vette fel, y elfelejtette, z a harmadik hívás után beközölte, hogy most bocsi, mégse, Levi meg már nem tudom, miért nem jött, de megörültem, hogy ő nem lesz ott XD - úgyhogy most már muszáj mennem, mindenki engem vár! (Mindenki alatt értendő Adri, a pasija Domi, meg egy Bálint nevű srác, akivel állítólag már találkoztam, de nekem sehogy se akart beugrani. xD) Mondtam, hogy este hétig ledumálom Évivel, egyelőre annak örülnék, ha végre elindulnának. xD
Mert hogy mentek ki faterhoz Németországba húsvétolni. Én meg úgy döntöttem, hogy maradok, mert millió dolgom van - amiből még egybe nem kezdtem bele XD - és legyenek most csak együtt ők, nekik jobban kell, meg én már amúgy se férnék el ott. XD
És végül is elengedtek, nyolckor mehettem isten hírével, hogy okés, majd olyan holnap reggel kilenc fele érkezem. Rám is fért egy kis kikapcsolódás, még ha délelőtt a pokolba is kívántam minden emberi lényt, jólesett a társaság. Először is ettünk Domi isteni currys csirkéjéből - amiből én kipöckölgettem a gombákat XD - és mire végre elértünk oda, hogy már ne fuldokoljunk közben a röhögéstől, felálltunk, hogy mivel Domi még nem látta a Halott menyasszonyt, most megnézzük. x3
(Amúgy közben kiderült, hogy Bálintnak is az egyik kedvenc filmje, sőt, még abból a kedvenc jelenetünk is ugyanaz, és képzeljétek, azt is kiderítettem róla, hogy vív, csellózik, gitározott, imádja a fantasyt, és nem akartam elhinni, hogy létezik ilyen fiú... xD De még kiskorú és dohányzik.... *lemondó sóhaj*)
Meg közben előkerült egy üveg bor is - a háromból XD - s mivel Adri és Domi nem kért, hát én segítettem Bálintnak eltüntetni - nem mintha egyedül nem lett volna rá képes, sőt, alig akart adni belőle XD - film után meg Twistereztünk, és többször sikerült szegény srácokat igen félreérthető pózokba kényszerítenem, és naaaaaagyon bántam, hogy nincs nálam fényképező, mert azért ritka a real life yaoi, főként fél méterről. xD
Aztán amikor már nagyon kifáradtunk - olyan hajnali egy-kettő táján, nekiálltunk Catanozni, és hajnali ötig szivattuk egymást, aztán ötkor úgy döntöttem, hogy na jó, nekem kilencre otthon kell lennem, hogy tudjam fogadni faterék skype-hívását, és hisztisek lesznek, ha ezt nem teszem meg, úgyhogy ágyba parancsoltam mindenkit. xD (Vicces volt, én valahogy befeküdtem Adri és Domi párosa mellé a franciaágyra - rászorítottak a falra, alig bírtam megmozdulni, pedig kurvára zsibbadt már a karom xD - szegény Bálint meg még egy órát Aionozott, aztán befeküdt a kis körfotelbe, és amikor reggel fél kilenckor felébredtem, azt láttam, hogy ott kuporog valami magzatpózban szerencsétlen, de egyből felkelt, amikor kuncogni kezdtem. xD
És mivel Adrit és Domit sehogy se sikerült felkeltenünk, nekem viszont mennem kellett, mondta, hogy akkor indul ő is, kurvakényelmetlen a fotel, de este hívták kocsmázni a haverjai, úgyhogy haza kéne mennie, hogy legalább pár órát aludjon. Übereltem, mert én 3,5 óra alvással mentem haza varrni, majd háromra át Kishihez, de addigra már fejfájás-csillapítóval és fél liter fekete teával magamban, hogy ne aludjak be. xD
És bár Kishi nagyszabású ajándékát továbbra sem sikerült befejeznem - már az alapja megvan, még félálomban is össze bírtam varrni! XD - de legalább a kisebbik felét oda tudtam neki adni végre. ^^ S én is megkaptam a szülinapi ajándékaimat. x3 Kaptam Csokonai-összest, Kosztolányi Aranysárkányát gyönyörűséges kiadásban, Nabokovtól a Végzetes végjátékot, és a Teleny-t - ami végül szerencsésen Aidához került, a körülmények nem egyszerű összekutyulása végett. xD
S átjött Tune és Aida is, tiramisuztunk, beszélgettünk, szóval nagyon-nagyon jól éreztem magam. x3 Aztán szombaton egész nap olvastam - akkor végeztem ki A muránói üvegfúvót - ma meg elméletileg rendet terveztem rakni... Félelmetesek ezek a hatalmas könyves stócok... x.X
Nah, majd... most viszont adieu!
