Éééés, mélyen tisztelt olvasóközönségem, nem szabadultok meg tőlem egykönnyen, mert most, hogy túl vagyok még egy egész napos Ivanov-próbán, és további hetvenöt oldalon a Bűn és bűnhődésből - 260. oldal, már csak 385, ezaz! - visszatértem, hogy újabb két - vagy ha baromira ráérek, három várost és képeiket megosszam Veletek. Na, kezdjünk is neki!

Miután Velencéből hazaértünk a "viskónkba", először is belépéskor konstatáltuk, hogy gázszag van. Tömény, az egész kis tákolmányt betöltő gázszag, és azért kérem, mert az egy dolog, hogy a gázrezsó lángja magától kialudt, de kérem, senki nem zárta el rendesen... xD Úgyhogy az úgy egész nap ott gőzölgött, és eszembe ötlött, hogy ha valakit bezártunk volna reggel a házba, az mostanra már tutira halott lenne...

Ezért is, meg azért is, mert nem volt melegvíz - meg fűtés... xD - hívtunk gyorsan egy szerelőbácsit, aki könnyedén konstatálta, hogy gyerekek, levegő van a gázpalackban, azért alszik ki a rezsó, és azért nem megy a gázkályhánk. Príma! XD Miután orvosolta a problémát - és megvártuk, amíg kiszellőzik a lakás XD - be is gyújtottunk, és úgy örültünk, mert tök jó idő lett a vityillónkban - ellenben a bojlert nem sikerült megszerelnie a férfiembernek, úgyhogy melegvíz nélkül maradtunk, én meg kijelentettem, hogy egye fene, büdös leszek, agyondezodorozom magam, ha kell, de én nem vagyok hajlandó hideg vízben fürdeni.

Ellenben aznap este a mi házunk főzött, amiből én ezúttal semmit sem ettem, mert nem voltam éhes - de ennek okán hozzánk jött át a főzőpárcsapatunk, és az egy dolog, hogy ottmaradtak dumálni, de még átjött az egyik srác is, és éjfélig nyomatta a baromságait, én meg már fogtam a fejem, hogy ennyi hülyeség nem férhet el egy emberben, de mégse mondhattam azt a hatfős brigádnak, hogy takarodjatok már haza aludni... xD Úgyhogy olyan éjfél körül végre le tudtunk feküdni, hogy másnap arra ébredjek, hogy vígan fűt mellettem a gázkályha, és kint is olyan jó idő uralkodott, hogy aznap én harisnyát és rövidnadrágot vettem, igaz, hogy két pulcsival, de akkor is. xD

És miután ki is ráncigáltuk a bőröndjeinket, még utoljára megnéztük, hogy semmit nem hagyunk a viskónkban, aztán felcihelődtünk a buszra - én továbbra is kézben vittem a maszkomat xD - és megkezdtünk egy kb. órás utat Ferrarába, majd megérkeztünk, s mentünk városnézni. És akkor következzenek a képek. ^^

A ferrarai dóm - ilyen kis piti homlokzata vala. xD

Savonarola szobra. Az úreimber Ferrarában kezdte papi-prédikátori pályafutását, aztán Firenzébe került, ahol rengetek hívet is toborzott magának, baromi jó szónok volt, de egy kicsit szélsőséges vallási fanatikus - Boticelli csupán csak az ő buzdítása miatt dobta tűzbe önként és dalolva nem egy festményét a Hívságok máglyáján. (Végül eretnekség vádjával Firenzében a Piazza della Signorián felakasztották és a holttestét máglyán elégették. Azóta felmentették az eretnekség vádja alól, és több törekvés is volt rá, hogy szentté avasság, de az egyház vonakodik ennek eleget tenni - nem is értem, miért... xD)

A vár, ami többek között Lucrezia Borgiának is lakhelye volt.

Ez pedig egy imádnivaló kis utcácska. ^^ És Ferraráról ennyit is, más egyéb látnivaló is van még, de azt mi nem láttuk. XD

Egyébként a város az egyeteméről híres - és az volt a vicces, hogy sétálás közben belebotlottunk egy helyi érdekességbe: az egyetem előtt egy srác épp öltözött pár diáktársával - egyetemista lehetett vélhetően xD - körülvéve, szegény srácra ráadtak egy undormány lila-fekete leggingst, egy kis tüllszoknyát, egy női blúzt és a fejébe nyomtak egy még gázabb fekete-vörös, hosszú parókát. Én... nem tudom, hogy ez gólyaavató, vagy diplomaosztó, after vagy before-parti volt-e, minden esetre szerencsétlen így rohangált utána a városban - találkoztunk még rajta kívül három-négy ilyen szerencsétlennel. xD

A vicc az volt az egészben, hogy míg mendegélt az utcán, a diáktársak valami gúnydalt énekeltek neki, amibőle gyedül a "doktor" és a "menj a picsába" kifejezés volt számunkra érthető. ("Dottooooooore! Dottoooooooore! pam-pam-pam-pam-pam-pam Vafanculo!" xD)

Khm, de a városnézéshez visszakanyarodva, Ferrarában kaptunk egy óra szabadidőt, és a szuvenírvadászatból végül is nem lett semmi, helyette beültünk Csillával a dómtéren egy egész olcsó (!) cukrászdába, amit állítólag 1856-ban alapítottak - Centro Storico a neve egyébként^^ - és 2,90-ért ittunk cappuchinot, meg 2-ért ettünk valami istenifinom sütit, és továbbra is örültünk magunknak, hogy csak enyniért, mert volt, aki Velencében 3,50-ért képes volt kávézni... xD

Aztán még elnézelődtünk, fotóztam csomó kis utcát, és néha kicsit féltem is, mert rajtam kívül senki nem sétálgatott az eldugott, középkori sikátorokban, és néha elgondolkodtam, hogy gáz lenne, ha most rántana be valaki egy ficakba... xD De nem történt ilyen, szerencsére, és a városnézés végén felkerekedtünk egy röpke 3 órás útra a következő szálláshelyünkre Siena mellett - és út közben meg is néztünk egy baromi jó filmet: Az olasz meló. Baromi jó kis akciós, tolvajos film, széfbontogatós, Velencében kezdődik - tehát rossz nem lehet xD - történet lényegében az, hogy van egy főszereplőnőnk, Stella, akinek apja híres széfnyitogató, és épp dolgozik Velencében, egy briliánsan megtervezett rablásban vesz részt, amit főszereplő srácunk tervelt ki, csak aztán balul sülnek el a dolgok, van egy áruló a csapatukban, aki kirabolja az egész brancsot, egyedül meglóg a szajréval, és Stella apját is kinyírja. Egy évvel később látjuk, hogy Stella a rendőrségnek segít elrabolt széfeket feltörni, és a főszereplő srácunk - nevére nem emlékszem xD - jön, hogy megtalálta az árulót. Stella először visszautasítja az ajánlatot, aztán elfogadja, azzal a szöveggel, hogy "Látni akarom az arcát, amikor ellopjuk az aranyait." Baromi jó szövegek vannak benne, szimpi karakterek, és zseniális tolvajlások, meg ukrán maffiózók, meg minden. És persze tanulság is: "Jól jegyezd meg, fiam, soha ne szórakozz az anyatermészettel, az anyósoddal, és az anyaszomorító ukránokkal!" xD Érdemes megnézni, mert tényleg jó film. x3

Aztán meg is érkeztünk a szállásra, ahol kettes és ötös házakra lehetett pályázni, mi Csillával megpályáztunk egy kétszemélyest, és legnagyobb örömömre volt fűtés és melegvíz, úgyhogy innentől kezdve egy rossz szavam nem lehetett a bungalónkra. xD Meleg volt a takaró, kényelmes az ágy, és az eltelt négy nap során még egy árva rémálmom se volt, ami nagy szó, mert szoktak lenni. xD

Másnap tök jól ébredtünk - egyébként,a  főzés megint úgy volt, hogy egy ötös és egy kettes ház társult, mert az ötösökben volt a konyha meg minden - és átmásztunk a társcsapatunkhoz reggelizni meg szendvicseket csinálni aznapra, ugyanis rögvest utána mentünk a következő, az útilapunkon "legtipikusabb toszkán középkori kisváros"ként feltüntetett San Gimignanoba. ^^ A képek:

Íme, az óváros főtere, szép középkori házikókkal - egyébként a város a tornyairól híres, ezek egyfajta hatalmi szimbólumok voltak anno a nemesség körében, minél nagyobb volt egy család hatalma, annál magasabb tornyokat építtetett. 

Ugyanaz a tér, a kúttal. ^^

És a várba - Rocca - felmenve, csupán csak egy ilyen kis pitiáner toszkán látkép tárult a szemünk elé. Megjegyzem, itt már látszik, hogy kicsit borultabb az idő, és meg is szívtuk este felé, mert zuhogni is kezdett - de erről csak majd... xD

Ami még a várost illeti, megint kaptunk egy óra szabadidőt, és először is, miután megtudtam, hogy két borról is híres a városka - Chianti és Vernaccia, rá lehet keresni, állítólag nagyon finom, gyümölcsös ízű előbbi vörös utóbbi fehérbor - úgyhogy mivel nagyiék limoncellot kértek, de azt nem találtam, úgy dönötttem, 11 eurót megér nekem a két üveg együtt. xD (Volt nyolcért is, de azért kicsit gáz elhozni a legolcsóbb borduót... xD)

Valamint ezt követően megtaláltuk csoportszinten azt a fagyizót, ami állítólag valamikor a Világ Legfinomabb Fagylaltja címet is kiérdemelte, úgyhogy be is fizettünk két eurót érte - és asszem kiérdemelte a titulust... xD

Majd utána megindult a szuvenír vadászat, és találtam is: öcsinek szereztem kirakós-képeslapot - mondták, hogy ne játék legyen, mert már unja xD - nagyapámnak találtam mesefinom keménycukorkát - amit rám hagyományozott, mert neki nem ízlett annyira XD - és találtam egy eszméletlenül jó tőrt is: 30 centis penge, beépített minipisztollyal. Komolyan, eladóbácsi mondta is, hogy tök fasza, ha nem válik be a pisztoly, még mindig ott a kés. xD Azért maradt csak ott, mert aznap már úgy is túlköltekeztem magam, és 33 euróba fájt... Na majd legközelebb... xD

És mesélnék még tovább is, de az a gáz, hogy engem rövidesen megölnek, ha nem húzok aludni most azonnal, úgyhogy Siena és Firenze legközelebbre marad, meglátjuk még, mi hogy jön ki. De már a felével megvagyok, gyerekek. xD (Egy ígéret, amit sikerült is betartanom, nah. xD) Addig is arrivederci!