Ezen a gyönyörű, keddi napon - ami nem héfő! - első dolgom az volt, hogy hajnali egy óra húsz perckor - ami inkább 15 volt - SMS-t írtam Lucának, hogy Boldog Születésnapot! xD És én voltam az első köszöntője... (Agyafúrt vagyok, mi? XD)
Szóval, SMS, és másnap reggel kilenckor keltettek... (Szeretlek kisöcsém, mondtam már?) És elkísértem Éviéket vásárolni a Plu... Sparba - nembaj, nekem akkor is Plus marad - s megintcsak tapasztaltam egy bizonyos állandó tényezőt, amit mindig tapasztalok, ha az utcán sétálok. Hogy ha egy autó, amiben férfiak ülnek, elmegy mellettem, akkor abból bezony minden szem énreám szegeződik... (Mondjuk, örülök neki, hogy elfogadható nőnemű lény vagyok, de akkor is, egy idő után, meg minden nap, úgy már egy pöppet unalmas és idegesítő... )
De, valahogy úgy 11 körül hazatértünk, én meg írtam. Ihletem, hát mégis élsz még? Hát mégsem hagytál el, de nem ám, homlokon csókolt újra, mivel tegnap este is vagy két órán keresztül írtam. (Vagy már a harmincadik - A5-ös, vonalas - oldalon tartok, és még mindig nincs vége a fejezetnek... xD) Címe ugyan még nincs, de már rajtavagyok az ügyön - és nagy valószínűséggel be is lesz másolva, majd, miután leírtam a napomat. xD
Délben átmentem Lucához, ünnepelni. Vittem az ajándékait - Roy és Djarum, a Djarumról majd kép is lesz - és a friss zerzeményemet, valamint az FMFP-t és a Bloody Mary-t. És úgy az elején, miután ajándékot osztottam - Luca nagyon örült ^^ - én az ő irományát olvastam - aminek már a harmadik füzetének a felénél túl vagyok! =D
Aztán elmentünk egy barátnőjéhez, Rékához, aki nagyon jófej, s rubikkockát adtunk vissza neki, aztán ottragadtunk. xD Van három teknőse, akik szaladgálnak a lakásban... És elmentünk keríteni az egyiknek macskapórázt... (Ez úgy nézett ki, hogy a Veres Péter úton levő kisállat kereskedésben megkérdeztük az eladót, hogy macskapóráza van-e. Felelte: nincs. Milyen macska lesz? Teknős. xD) Lucára meg ráindult egy papagáj. xD Az nagyon nagy volt!! XD Luca valamiért sikantott egyet, és akkor a papagáj visszacsivitelt... Elég nehéz lett volna meggyőzni róla, hogy nem Luca élete nagy szerelme... (S nekem a Petshop of Horrors jutott az eszembe... xD Abban is az első részben valami ilyesmi van. xD)
Végül Réka nagyijától szereztünk macskapórázt, aztán Réka hazament - engem meg a nagyija macskája megkarmolt... Szép... - mert fájt a hasa, én meg mentem vissza Lucához. És kikönyörögtem, hogy hat helyett hétig ottlehessek. xD És közben írtam a Címtelen történetemet. xD Aztán hétre hazajöttem.
És nagyapám lehordott, hogy Luca szülinapjára emlékszem, de hogy tengpa mi lett volna, arra nem. Mi is volt tegnap? Anyám névnapja. Bezony. Emese volt a neve, s tegnap volt, és én és apám basztunk kimenni a temetőbe... Legalább egy szál szegfűt vihettünk volna neki. De nem tettük. (Mellékinformáció, csakhogy a kedves olvasó képben legyen: Édesanyám öt éve meghalt rákban.)
De miért kell ezért lehordani...? Jó persze, bunkóság, hogy ilyenre nem emlékszem... (Megjegyzem, néha a saját születésnapomat felejtem el... Nem vagyok szétszórt, csöppet sem... xD) De feljöttem, mielőtt még komolyabb dolgokba bocsátkozott volna a lehordása, s végre ettem is valamit... - mert az egész nap valahogy kimaradt. xD Szóóóval, hazatérésem nagy öröme után háromnegyed órával gondoltam, bekapcsolom a gépet, és írok - ide, MSN-re, meg másolom a Címtelent. De a gépem máshogy gondolta... Ugyanis, cseszett bekapcsolni... Utáloooom! Köcsög gép! Ergó, jeleneg fogadott öcsém - Trisztán - gépénél ülök, és írok, osztom az észt.
Bakker, ilyen szar billentyűzetet! De télleg! Hiába püfölöm, mint a félőrült, néha meg se érzi, hogy írtam valamit! Mert ugye Trisztán csak SilkRoadozik a gépén, és ahhoz elegendőek az iránygombok, meg az egér - azok bezzeg prímán működnek... - és váááá! A D betűt például alig érzi... Meg az I betűt is... Najó, lehetne még mit szapulni az öcsém gépén - tempó, reakcióidő, zenék , illetve azok hiánya, meg még van egy pár olog, de már nincs rá időm... Ugyanis, egy órára engedtek ide - merhthogy nem az én gépem... XP
Szóval mára elköszönök, remélem, holnap Gábor-bátyóval meg tudjuk szerelni az én gépemet, s akkor másolok Címtelent. Hát, bye-bye! ^^
